Szemle

Nem lineáris regényt olvasunk, Ioana Pârvulescu könyve inkább panorámakép. Bámészkodhatunk a 120 évvel ezelőtti, nyüzsgő Bukarest utcáin. A társadalom különböző rétegeiből előbukkanó szereplők életének egy-egy szeletkéjét ismerjük meg Az élet pénteken kezdődik oldalain.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

A párbeszédekből fel-felsejlik a tény, hogy Szálinger Balázs Köztársaság című drámájában ennél azért jóval több potenciál van.

Tovább a 7ora7.hu cikkére >>>

Második éve gyűlnek össze az ország valamely pontján rangos magyar fotóművészek egy két hétig tartó alkotótelepen.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

A kétszeres Kossuth-díjas költő, író 86 éves volt, hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál.

Tovább az index.hu cikkére >>>

A sárvári élmények miatt derült ki számomra, hogy az írással is lehet mit kezdeni, az első, szerintem túlzóan pozitív visszajelzések miatt indultam el ebbe az irányba. A bölcsészetet is ezért választottam végül, mintegy megtámogatni az írói pályát, a Nyugatról tanultak miatt pedig Pestet, úgy éreztem, hogy az igazi írói élet bizony Pesten van. A szüleim, nagyszüleim tanárok, de a saját tapasztalataik miatt engem lebeszéltek erről. Nem akarták, hogy én is végigszenvedjem.

Tovább a szifonline.hu oldalára >>>

Hogy mi egy film ideális tempója és hossza, ízlésbeli kérdés: van, aki hajlamos hozzálassulni vagy -gyorsulni az ábrázolt világhoz, más kevésbé. Az érzelmi bevonódáshoz fontos, hogy az elbeszélés tempóját természetesnek érezzük, így erősebbé válhat az az illúzió, hogy a valóságot fogyasztjuk a vászonról.

Tovább a Kortás Online cikkére>>>

Magyarország legelső egyetemét I. Lajos király alapította Pécsett 1367-ben. Cseri László fotóesszéje a turisták által is látogatható, felújított létesítményt és a benne található kiállítást mutatja be.

Tovább a Jelenkor Online oldalára >>>

Az írók halhatatlanok, a szerkesztők ismeretlenek. Pedig nem kis feladat az áradó zseniális mondatözönt megzabolázni, vagy a kevésbé sikerült művet felturbózni, és mindezen feladatok eltörpülnek amellett, hogy az érzékeny művészlelkeket bizony ápolgatni kell, már csak az utókor érdekében is. A nemrégiben elhunyt Réz Pál neve fogalom, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd az azóta megszűnt Holmi című főszerkesztője volt, ismert mindenkit az irodalom berkein belül, napi kapcsolatban állt olyan írókkal, mint Déry Tibor, Németh László, Tamási Áron, Weöres Sándor. A literatúra szerelmeseként nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre, amely egy rádiós interjúsorozat könyvváltozata, és nem csalódtam, olyan érzés volt olvasni a sorokat, mintha egy kávéházban ültem volna Réz Pállal és hallgattam volna a vég nélküli sztorikat az írókról, miközben az ő nem hétköznapi életébe is bepillantást nyerhettem.

Tovább a smokingbarrels.blog.hu cikkére >>>

Négy évvel ezelőtt a Színház.hu naponta tudósított az Új Színház-ügy híreiről, az igazgatóváltásról, melynek eredményeként Márta István helyét Dörner György vehette át az igazgatói székben. Most, hogy nyilvánossá vált: 12 pályázat érkezett a teátrum vezetésére, ismét felkeressük az érintetteket.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Június 4-én folytatódott A (2) Hét Műtárgya eseménysorozat ezúttal Tarr Hajnalka meghívásával. A hétfői esemény műtárgya a művész nagy volumenű térspecifikus installációja, az Attachment volt, amelyről interaktív beszélgetés indult el a 2-es műterem falai között.

Tovább azt artmagazin.hu cikkére >>>

Az első kötet fontos állomás, amelyet hagyományosan kezdetként szoktunk kezelni, legalább annyira zárlat is, az út-, műfaj-, hangnemkeresés egyfajta lezárása. A fiatal Kosztolányi is azt írta unokatestvérének, Brenner Józsefnek, hogy ő most korszakot zár a Boszorkányos estékkel: a zárás és a nyitás kettőségében várja olvasóit ez a három kötet is.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Nincs már népi-urbánus vita, s nincsenek sem népiek, sem urbánusok a magyar szellemi életben – de miért és hogyan élhet tovább az ellentétük?

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Ismerős arcok, Kis csődület, Strandolók – akár gyors balatoni helyzetjelentésnek is fölfoghatnánk Magyar József festőművész néhány alkotását, vagy előrejelzésnek a várható balatongyöröki időjárásról. Egyes műveit – Pusztai jelek, Pásztor, Tamáshida – a magyar táj inspirálta, máskor – Szobrok a Giardiniban (vigyázat, nem az Il Giardinoban, amely név alatt a györöki kiállítások kurátora, Palásthy Bese és felesége tulajdonában lévő panziót kell érteni!) Oázis – távoli tájak, kultúrák, időbeli síkok. Érdekli A pék pókja, a Madár a képtárban, a Macska a halastóval és a Macska a gombolyaggal. Fura pók, mondhatnánk pestiesen, ha nem tudnánk, hogy Magyar József festészetét egyrészt épp e sokirányú érdeklődés, másrészt a különös nézőpontok választása teszi izgalmassá. Arra biztatja művei nézőjét, hogy merjen másként látni, merje másként értelmezni a dolgokat, merjen közöttük új összefüggéseket felfedezni.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

A következőkben a modern magyar költészet két közismert darabjához, Babits Mihály Esti kérdés és József Attila Külvárosi éj című költeményéhez fűzök megjegyzéseket. Kiindulópontom, hogy mindkét szöveg, bár különböző módokon, a szubjektum és az idő kapcsolatáról fogalmaz meg valami fontosat. A modern költészetben, ahogyan azt már sokan jelezték, az idő és a szubjektum viszonya kitüntetett problémaként jelenik meg, sőt sok esetben az idő és a szubjektum viszonya az a probléma, mely keretet ad vagy épp korlátot szab annak, hogy előállítható legyen és megtörténhessen az igazság. Ezzel mintegy előzetesen körül is rajzoltam, hogy a jelen esetben mit értek igazságon: valamit, ami nem áll rendelkezésre, tehát létre kell hozni; továbbá be kell vezetni az időbe.

Tovább az aszem.info cikkére >>>

Zsótér egyik nagy erőssége, hogy a sablonosan megírt karakterekből és felszínes történetből is sokrétegű előadást tud létrehozni.

Tovább a 7ora7.hu cikkére >>>

Egy képben csak talán, s csupán a lényeget. Tétova ódai üzenete ez a Pannonhalmi Főapátság Osztás 10×10 című fotókiállításának, amelyen tíz kivételes ember történetét ismerhetjük meg képeken keresztül. Ennél azonban sokkal többet kapunk: az univerzális embernek lenni parancsa köszön vissza a fotókon.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Költő, a cigánymisszió kommunikációs munkatársa, egyházkerülőből lett keresztyén. Legszívesebben telekürtölné a világi sajtót azokkal a példaértékű emberi történetekkel, amelyekkel munkája során találkozik. Kortárs irodalomról, reformátussá válásáról, a cigánymisszióról és a művészet értelméről beszélgettünk a budapesti Adna kávézóban Molnár Illéssel.

Tovább a parokia.hu cikkére >>>

Napközben jógával és interaktív énekórákkal csábított az udvarába, este csodálatos énekhangjával, vagy éppen pszichedelikus szemüvegével ejtette rabul a közönségét. Villáminterjúnk Harcsa Veronikával, az egyik legnépszerűbb udvar házigazdájával az idei Művészetek Völgyéről.

Tovább az ujszo.com cikkére >>>

Az 1920-as években a fotóművészetben bekövetkező fordulatot, a festészetutánzás gyors letűnését és az avantgárd irányzatok általános előretörését a kor jelentős politikai-társadalmi változásai tették lehetővé. Az első világháború nagy megrázkódtatása után az élet minden területén szükségszerűvé vált a radikális szakítás a múlt azon eszméivel, melyek tudatosan vagy sem, a háborúhoz vezettek. A háború utáni kiábrándulás az intézményes értékek megvetéséhez, a művészetben elfogadott konvenciók felbomlásához vezetett.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Dante a maga idejében újító szellemű, modern költőnek számított, aki nem volt hajlandó latinul írni, hanem minden erejével azon fáradozott, hogy a mindennapokban használt olasz nyelven hozzon létre valami kimagaslót. Hiszen a művet a kortársainak szánta, és azt szerette volna, hogy az Isteni színjáték minél szélesebb tömegekhez eljusson. Nádasdy Ádám ugyanerre törekedett, amikor néhány éve úgy döntött, újrafordítja Dante monumentális alkotását. Az eredmény legalább olyan izgalmasra sikerült, mint maga a mű.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>