Szemle

A könyv elbeszéléseinek olvasása sok éven át húzódott, s ezalatt iszonyatos mennyiségű képet dolgoztam fel. Sajnos ezt a fotót, amiről szólni akarok, éppenséggel nem mentettem el. Ha jól emlékszem, funkciója szerint ravatalozó volt, de úgy képzeld el, hogy annyi hely van csak benne, amennyi a koporsónak, és a koporsót közvetlenül körülvevők számára elegendő. Amikor néztem ezt a Rubik-kocka szerű ravatalozót, szinte éreztem, hogy van valami belső magja, ami összetartja

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Gáspárik Attila színháztudományi esszégyűjteményét A színház kiterjedése címmel az Írók Boltjában vehette kézbe először a budapesti olvasóközönség, ugyanis december 8-án, 18 órától itt mutatták be a Pont Kiadó gondozásában megjelent művet. Szávai Géza, a könyv egyik szerkesztője, valamint Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója beszélgettek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat igazgató szerzővel.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

A házigazda Olaszország jelöltjét, valamint a spanyol, a görög, a finn, norvég és svéd résztvevőt mutatjuk be. Illetve olyanokat is, mint például Tajvan művésze, akinek korántsem egyszerű a helyzete.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A törek egy 1861-es keltezésű értelmező szótár szerint „csépelt vagy nyomtatott gabonaszárak töredezett részei, melyek a szalma lehuzása után az ágyon maradnak, s melyeket úgy nevezett vágó gereblyével tisztítanak el még szórás előtt. A törek között vegyesen üres gabonafejek is vannak, s így együtt a szarvasmarhának eledelül szokták adni.”

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Egy hónap Velemen, egy idilli kis faluban, közel a magyar–osztrák határhoz. December második fele óta egészen január közepéig itt pihen Törőcsik Mari.

Tovább az ujszo.com cikkére >>>

2007-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont a Vitra Design Museum által összeállított Breuer Marcell retrospektív kiállításnak, amely a pécsi születésű, világhírű művész formatervezői és építészeti munkásságát kellő alapossággal mutatta be. Ez volt az első átfogó hazai tárlat a kivételes életműből. Most az Iparművészeti Múzeum Breuer újra itthon című tárlata idézi fel, hogy Breuer Marcell, vagy ahogy külföldön ismerik, Marcel Breuer milyen hatást gyakorolt a modern magyar enteriőr- és bútortervezésre.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

„Én vagyok Júlia, és én vagyok Rómeó” – mondja Légrádi Gergely, amikor az írás folyamatáról, a szereplőihez fűződő viszonyáról beszél. Ebben az esetben azonban Légrádi Gergely nemcsak Rómeó és Júlia, hanem Karinthy és Esti Kornél, gyászoló özvegyember és megszeppent kisfiú, Júdás, Sancho Panza, buszsofőr és maga a Teremtő – és a felsorolás itt még távolról sem ér véget. Szemben című novelláskötetének egyes darabjaiban ugyanis az élet – sőt, a halál – legkülönfélébb területeiről bukkannak fel hősök, hogy egészen az írás végéig ne eresszék el, és kíméletlenül el is gondolkodtassák az olvasót. A szerzővel – aki civilben ügyvéd, joghallgatókat oktat, és nem mellesleg kis híján színész lett belőle – nemrég megjelent, nagyon pozitív fogadtatású kötetéről beszélgettünk.

Tovább az origo.hu cikkére >>>

20 évesen tört be a szakmába a Wham! élén, 24 évesen lett világhírű szólólemezével, a Faith-vel. Nemrég bejelentette, hogy visszavonul. Búcsúzásként egy megdöbbentően nyílt számadást hagy maga után. A George Michael - A Different Story című dokumentumfilm bemutatója előtt beszéltünk a 2005-ös berlini filmfesztiválon.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

Egy alkotás eszköztárát, stílusát, belső logikáját érezhetően maga az alkotói folyamat alakítja ki, és nem pedig előre meghatározott szakmai vagy rendezői szabályok, szokások vagy elvárások. Ugyanez a szabad folyamat érvényes az Artus Stúdió történetére és tevékenységére. A Goda Gábor vezetésével 1985 óta működő kortárs művészeti stúdió egyszerre jelenti a 2000 négyzetméteres elhagyatott gyárépületből kialakított stúdiót, az itt alkotó 30 művész interdiszciplináris kollektíváját, valamint az egyesületet, mely mindehhez az infrastrukturális hátteret adja. A stúdió rendszeres programjai között szerepelnek az Artus társulat előadásai, a műtermek, a havonta váltakozó képzőművészeti kiállítások, valamint vendégelőadások és kulturális események a társművészetek területéről.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Vanessa Loureiro a Shalom katolikus karizmatikus közösség misszionáriusaként érkezett hét évvel ezelőtt Budapestre. A kezdeti nehézségek ellenre ma már szépen beszél magyarul, és nagyon megszerette Magyarországot. Próbálom persze a problémákról is kérdezni, mert el sem tudom képzelni, milyen lehet megtudni, hogy pár hónap múlva a családodat és egész korábbi életedet ott hagyva el kell menned misszióba a világ másik végére, és Vanessa nem is hallgatja el a nehézségeket, de nem lehet nem észrevenni, hogy közben árad belőle az öröm.

Tovább a pestino.hu cikkére >>>

Nem is a konkrét ügy érdekel, hanem ami mögötte van: hogy milyen az, amikor valakit megvádolnak, alaptalanul akár. Mi a feladatunk társadalmilag, mi egyénileg egy ilyen szituációban?

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Mandalákká lényegülő bérházbelsők, ég alá falazott épületegyüttesek, aszimmetrikus egyensúly, neon levegőtlenség. Alakok és színek sehol, csak a náluk sokkal többet sejtető formák és árnyalatok. Czigány Ákos Földek című kiállításán absztrakttá tett lakhelyeket és klausztrofób menedékeket látni. Nem döntő pillanatokról készült, kérdéseket a végtelenhez intéző pillanatképeket.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Ismét eltelt egy év, ismét végére ért a hagyományosnak nevezhető ötvenes listánk. 2016 mozgalmas év volt, sok szempontból szomorú, tele a jelenre reflektáló, nagyon személyes könyvekkel. Az első tízbe öt magyar és öt külföldi kötet került, a világirodalom a hazai piacon szerintünk idén jobban teljesített, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne szerettünk volna egy csomó magyar könyvet. Ahogy minden évben elmondjuk, a listánk teljesen szubjektív, és idén sem olvastunk minden könyvet. Az első három helyre (sőt négyre) olyan könyv került, ami nemcsak írói teljesítményként hatalmas, de megjelenése még eseményszámba is megy.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

A Katona József Színház színművészét új bemutatója apropóján kérdezte a Fidelio – a szerepéről, a karácsonyról és a Fekete Ernővel való közös játékról.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Meséskert óvoda, Budapest, Angyalföld

Építész: Nagy Csaba
Szöveg: Okrutay Miklós
Fotók: Bujnovszky Tamás

Tovább a meonline.hu cikkére >>>

A Bárka szerkesztősége 2000-ben pénzjutalommal járó díjat alapított, amelyet minden év végén ítél oda azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A The Guardian ma tette közzé, hogy Nemes Jeles László Oscar- és Golden Globe díjas Saul fia című alkotását tartják 2016 második legjobb alkotásának. A Sonderkommandóról szóló holokausztdráma korábban elnyerte a cannes-i zsűri nagydíját, de számos nemzetközi filmkritikai szervezet is díjazta. 

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A pillanatnyilag a legrégebbi fennmaradt pesti (pesti oldali) fényképet tíz évvel ezelőtt, 2006 végén mutatták be a bécsi Albertinában az Egy új kor ősnyomtatványai. A dagerrotípia úttörői Ausztriában 1839–1850 című kiállításon.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

A Petri György-díj kuratóriuma 2016. december 2-án hozta meg döntését a 7. Petri György-díj odaítéléséről. A díjat idén Orbán Roza nyerte el verseiért.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A színész-rendező a filmes szakmáról és arról mesélt az Indexnek, hogy a kőszínházak nem fejlődtek a rendszerváltás óta, amiért véleménye szerint a mindenkori hatalom a felelős.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>