Szemle

Egy alkotás eszköztárát, stílusát, belső logikáját érezhetően maga az alkotói folyamat alakítja ki, és nem pedig előre meghatározott szakmai vagy rendezői szabályok, szokások vagy elvárások. Ugyanez a szabad folyamat érvényes az Artus Stúdió történetére és tevékenységére. A Goda Gábor vezetésével 1985 óta működő kortárs művészeti stúdió egyszerre jelenti a 2000 négyzetméteres elhagyatott gyárépületből kialakított stúdiót, az itt alkotó 30 művész interdiszciplináris kollektíváját, valamint az egyesületet, mely mindehhez az infrastrukturális hátteret adja. A stúdió rendszeres programjai között szerepelnek az Artus társulat előadásai, a műtermek, a havonta váltakozó képzőművészeti kiállítások, valamint vendégelőadások és kulturális események a társművészetek területéről.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Vanessa Loureiro a Shalom katolikus karizmatikus közösség misszionáriusaként érkezett hét évvel ezelőtt Budapestre. A kezdeti nehézségek ellenre ma már szépen beszél magyarul, és nagyon megszerette Magyarországot. Próbálom persze a problémákról is kérdezni, mert el sem tudom képzelni, milyen lehet megtudni, hogy pár hónap múlva a családodat és egész korábbi életedet ott hagyva el kell menned misszióba a világ másik végére, és Vanessa nem is hallgatja el a nehézségeket, de nem lehet nem észrevenni, hogy közben árad belőle az öröm.

Tovább a pestino.hu cikkére >>>

Nem is a konkrét ügy érdekel, hanem ami mögötte van: hogy milyen az, amikor valakit megvádolnak, alaptalanul akár. Mi a feladatunk társadalmilag, mi egyénileg egy ilyen szituációban?

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Mandalákká lényegülő bérházbelsők, ég alá falazott épületegyüttesek, aszimmetrikus egyensúly, neon levegőtlenség. Alakok és színek sehol, csak a náluk sokkal többet sejtető formák és árnyalatok. Czigány Ákos Földek című kiállításán absztrakttá tett lakhelyeket és klausztrofób menedékeket látni. Nem döntő pillanatokról készült, kérdéseket a végtelenhez intéző pillanatképeket.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Ismét eltelt egy év, ismét végére ért a hagyományosnak nevezhető ötvenes listánk. 2016 mozgalmas év volt, sok szempontból szomorú, tele a jelenre reflektáló, nagyon személyes könyvekkel. Az első tízbe öt magyar és öt külföldi kötet került, a világirodalom a hazai piacon szerintünk idén jobban teljesített, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne szerettünk volna egy csomó magyar könyvet. Ahogy minden évben elmondjuk, a listánk teljesen szubjektív, és idén sem olvastunk minden könyvet. Az első három helyre (sőt négyre) olyan könyv került, ami nemcsak írói teljesítményként hatalmas, de megjelenése még eseményszámba is megy.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

A Katona József Színház színművészét új bemutatója apropóján kérdezte a Fidelio – a szerepéről, a karácsonyról és a Fekete Ernővel való közös játékról.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Meséskert óvoda, Budapest, Angyalföld

Építész: Nagy Csaba
Szöveg: Okrutay Miklós
Fotók: Bujnovszky Tamás

Tovább a meonline.hu cikkére >>>

A Bárka szerkesztősége 2000-ben pénzjutalommal járó díjat alapított, amelyet minden év végén ítél oda azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A The Guardian ma tette közzé, hogy Nemes Jeles László Oscar- és Golden Globe díjas Saul fia című alkotását tartják 2016 második legjobb alkotásának. A Sonderkommandóról szóló holokausztdráma korábban elnyerte a cannes-i zsűri nagydíját, de számos nemzetközi filmkritikai szervezet is díjazta. 

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A pillanatnyilag a legrégebbi fennmaradt pesti (pesti oldali) fényképet tíz évvel ezelőtt, 2006 végén mutatták be a bécsi Albertinában az Egy új kor ősnyomtatványai. A dagerrotípia úttörői Ausztriában 1839–1850 című kiállításon.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

A Petri György-díj kuratóriuma 2016. december 2-án hozta meg döntését a 7. Petri György-díj odaítéléséről. A díjat idén Orbán Roza nyerte el verseiért.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A színész-rendező a filmes szakmáról és arról mesélt az Indexnek, hogy a kőszínházak nem fejlődtek a rendszerváltás óta, amiért véleménye szerint a mindenkori hatalom a felelős.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Valkó László tájainak sokféle jelentésrétegeiről Kovács Orsolya értekezik.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

A Descartes és a gonosz szellem című könyv 9-14 éves korú gyerekeknek szóló mese a filozófia történetének egyik legnagyobb gondolkodójáról. A könyvsorozat a filozófia történetének legizgalmasabb gondolatait meséli el gyermekek számára. A kötet kiadói hisznek abban, hogy a gyermekek már egészen kis kortól készek és képesek arra, hogy filozofáljanak, az élet nagy kérdéseiről gondolkodjanak.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Ahogy haladunk előre, a párosok átrendeződnek, kapcsolatok gyúlnak és kimúlnak, csak szegény pálmára nem figyel senki, legfeljebb átrakják a tér egyik pontjáról a másikra.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Munkái elsőre kaotikusnak tűnnek, és valójában másodszorra is. A 2016-os Turner Prize díjazottja, Helen Marten megosztja a közvéleményt. Szerencsére. Január 2-ig még látható a Tate-ben, miért is!

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Az alapítvány célja, hogy mind erkölcsi, mind anyagi értelemben segítse a költők munkáját és irodalmi, művészeti tevékenységét a már meglévő irodalmi és művészeti értékek megőrzése és gyarapítása érdekében.  Az idei díjazott Kőrizs Imre.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Az első világháború joggal neheztelhet az utókorra: milliók haltak meg benne, kegyetlen volt, pusztító és értelmetlen. De mire a filmgyártás elérte azt a technikai fejlettséget, hogy látványos háborús munkák készülhessenek, addigra jött egy még pusztítóbb, még kegyetlenebb és látványosabb világháború, amely sokkal inkább megragadta a filmesek képzeletét.

Tovább az index.hu cikkére >>>

Az első aranykor

Az Osztrák–Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok
2016. november 22. – 2017. március 12.

A tárlat Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Horvátország, Lengyelország és Románia múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével jött létre, és közel 200 művel várja a közönséget. Bár a megnyitó kiállítás eredeti anyagát természetszerűleg nem sikerült rekonstruálni, a kiállított munkák, illetve alkotók jelentős része már korábban is megfordult az intézmény kiállítótereiben.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) december 15-én tartotta éves közgyűlését, melynek napirendi pontjai között volt a szervezet új elnökségének megválasztása is. A tagság az Antal Nikolett és Korpa Tamás által közösen jegyzett pályázatot szavazta meg.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>