VideóVállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona Az Erdély TV videója Keresés a honlapon: |
Szemle2016 azért volt különleges év, mert Zrínyi Miklósról és az 1566-os szigetvári ostromról emlékeztünk meg. A „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” emlékévben rengeteg írás született történészek, irodalomtudósok tollából, de zenészek, képzőművészek is ugyanúgy kivették részüket a méltó megemlékezésből. Az év során keletkezett műveket foglalja össze az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet, amelynek bemutatója december 14-én volt a Litea Könyvesboltban. Tovább a magyarnaplo.hu cikkére >>> Nyilván számtalan értelmiségi szülőben ma is felvetődik: miért nem otthon tanítom a gyerekemet. Bár a különböző háttérből érkező gyerekek együttes oktatása speciális szaktudást igényel, de egyetlen gyereket senki sem oktathat a saját anyjánál-apjánál személyre szabottabban vagy gondosabban. Tovább az ujnautilus.hu cikkére >>> Az igazán kiemelkedő fotósok képeit mindig felismeri a közönség – nem a képek témájáról, hanem a látásmódról, a stílusról. Benkő Imre képeire az elfogadó érdeklődés, a modern kori mély humanizmus jellemző. Legújabb kiállítása január 4-ig tekinthető meg a Bartók Béla 30. alatt. Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>> Néhány hete, amikor a brünni Régi Városháza dísztermében faggattam Térey Jánost a város magyarjaiból verbuválódott közönség előtt arról, szerinte miért szaporodtak meg a közelmúlt kortárs magyar irodalmában a természeti-társadalmi katasztrófahelyzetekben játszódó regények, A Legkisebb Jégkorszak szerzője azt felelte: valószínűleg azért, mert nyilvánvalóan korszakhatáron élünk. Tovább a kulter.hu cikkére >>> Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, Kossuth-díjas rendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nem először foglalkozik az 1956-os forradalom és szabadságharc feldolgozásával. Számára ez olyan megkerülhetetlen és elfelejthetetlen történelmi esemény, amit mindannyiszor meg szeretne mutatni, amikor csak alkalma nyílik rá. Az utolsó pillanatban, a megsemmisüléstől mentették meg a restaurátorok Kohán György (1910-1966) Kossuth-díjas festőművész több alkotását. Tovább a librarius.hu cikkére >>> A könyv elbeszéléseinek olvasása sok éven át húzódott, s ezalatt iszonyatos mennyiségű képet dolgoztam fel. Sajnos ezt a fotót, amiről szólni akarok, éppenséggel nem mentettem el. Ha jól emlékszem, funkciója szerint ravatalozó volt, de úgy képzeld el, hogy annyi hely van csak benne, amennyi a koporsónak, és a koporsót közvetlenül körülvevők számára elegendő. Amikor néztem ezt a Rubik-kocka szerű ravatalozót, szinte éreztem, hogy van valami belső magja, ami összetartja Tovább a szifonline.hu cikkére >>> Gáspárik Attila színháztudományi esszégyűjteményét A színház kiterjedése címmel az Írók Boltjában vehette kézbe először a budapesti olvasóközönség, ugyanis december 8-án, 18 órától itt mutatták be a Pont Kiadó gondozásában megjelent művet. Szávai Géza, a könyv egyik szerkesztője, valamint Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója beszélgettek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat igazgató szerzővel. A házigazda Olaszország jelöltjét, valamint a spanyol, a görög, a finn, norvég és svéd résztvevőt mutatjuk be. Illetve olyanokat is, mint például Tajvan művésze, akinek korántsem egyszerű a helyzete.Tovább az artportal.hu cikkére >>> A törek egy 1861-es keltezésű értelmező szótár szerint „csépelt vagy nyomtatott gabonaszárak töredezett részei, melyek a szalma lehuzása után az ágyon maradnak, s melyeket úgy nevezett vágó gereblyével tisztítanak el még szórás előtt. A törek között vegyesen üres gabonafejek is vannak, s így együtt a szarvasmarhának eledelül szokták adni.” Tovább a barkaonline.hu cikkére >>> Egy hónap Velemen, egy idilli kis faluban, közel a magyar–osztrák határhoz. December második fele óta egészen január közepéig itt pihen Törőcsik Mari. Tovább az ujszo.com cikkére >>> 2007-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont a Vitra Design Museum által összeállított Breuer Marcell retrospektív kiállításnak, amely a pécsi születésű, világhírű művész formatervezői és építészeti munkásságát kellő alapossággal mutatta be. Ez volt az első átfogó hazai tárlat a kivételes életműből. Most az Iparművészeti Múzeum Breuer újra itthon című tárlata idézi fel, hogy Breuer Marcell, vagy ahogy külföldön ismerik, Marcel Breuer milyen hatást gyakorolt a modern magyar enteriőr- és bútortervezésre. „Én vagyok Júlia, és én vagyok Rómeó” – mondja Légrádi Gergely, amikor az írás folyamatáról, a szereplőihez fűződő viszonyáról beszél. Ebben az esetben azonban Légrádi Gergely nemcsak Rómeó és Júlia, hanem Karinthy és Esti Kornél, gyászoló özvegyember és megszeppent kisfiú, Júdás, Sancho Panza, buszsofőr és maga a Teremtő – és a felsorolás itt még távolról sem ér véget. Szemben című novelláskötetének egyes darabjaiban ugyanis az élet – sőt, a halál – legkülönfélébb területeiről bukkannak fel hősök, hogy egészen az írás végéig ne eresszék el, és kíméletlenül el is gondolkodtassák az olvasót. A szerzővel – aki civilben ügyvéd, joghallgatókat oktat, és nem mellesleg kis híján színész lett belőle – nemrég megjelent, nagyon pozitív fogadtatású kötetéről beszélgettünk. Tovább az origo.hu cikkére >>> 20 évesen tört be a szakmába a Wham! élén, 24 évesen lett világhírű szólólemezével, a Faith-vel. Nemrég bejelentette, hogy visszavonul. Búcsúzásként egy megdöbbentően nyílt számadást hagy maga után. A George Michael - A Different Story című dokumentumfilm bemutatója előtt beszéltünk a 2005-ös berlini filmfesztiválon. Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>> Egy alkotás eszköztárát, stílusát, belső logikáját érezhetően maga az alkotói folyamat alakítja ki, és nem pedig előre meghatározott szakmai vagy rendezői szabályok, szokások vagy elvárások. Ugyanez a szabad folyamat érvényes az Artus Stúdió történetére és tevékenységére. A Goda Gábor vezetésével 1985 óta működő kortárs művészeti stúdió egyszerre jelenti a 2000 négyzetméteres elhagyatott gyárépületből kialakított stúdiót, az itt alkotó 30 művész interdiszciplináris kollektíváját, valamint az egyesületet, mely mindehhez az infrastrukturális hátteret adja. A stúdió rendszeres programjai között szerepelnek az Artus társulat előadásai, a műtermek, a havonta váltakozó képzőművészeti kiállítások, valamint vendégelőadások és kulturális események a társművészetek területéről. Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>> Vanessa Loureiro a Shalom katolikus karizmatikus közösség misszionáriusaként érkezett hét évvel ezelőtt Budapestre. A kezdeti nehézségek ellenre ma már szépen beszél magyarul, és nagyon megszerette Magyarországot. Próbálom persze a problémákról is kérdezni, mert el sem tudom képzelni, milyen lehet megtudni, hogy pár hónap múlva a családodat és egész korábbi életedet ott hagyva el kell menned misszióba a világ másik végére, és Vanessa nem is hallgatja el a nehézségeket, de nem lehet nem észrevenni, hogy közben árad belőle az öröm. Tovább a pestino.hu cikkére >>> Nem is a konkrét ügy érdekel, hanem ami mögötte van: hogy milyen az, amikor valakit megvádolnak, alaptalanul akár. Mi a feladatunk társadalmilag, mi egyénileg egy ilyen szituációban? Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>> Mandalákká lényegülő bérházbelsők, ég alá falazott épületegyüttesek, aszimmetrikus egyensúly, neon levegőtlenség. Alakok és színek sehol, csak a náluk sokkal többet sejtető formák és árnyalatok. Czigány Ákos Földek című kiállításán absztrakttá tett lakhelyeket és klausztrofób menedékeket látni. Nem döntő pillanatokról készült, kérdéseket a végtelenhez intéző pillanatképeket. Ismét eltelt egy év, ismét végére ért a hagyományosnak nevezhető ötvenes listánk. 2016 mozgalmas év volt, sok szempontból szomorú, tele a jelenre reflektáló, nagyon személyes könyvekkel. Az első tízbe öt magyar és öt külföldi kötet került, a világirodalom a hazai piacon szerintünk idén jobban teljesített, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne szerettünk volna egy csomó magyar könyvet. Ahogy minden évben elmondjuk, a listánk teljesen szubjektív, és idén sem olvastunk minden könyvet. Az első három helyre (sőt négyre) olyan könyv került, ami nemcsak írói teljesítményként hatalmas, de megjelenése még eseményszámba is megy. Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>> A Katona József Színház színművészét új bemutatója apropóján kérdezte a Fidelio – a szerepéről, a karácsonyról és a Fekete Ernővel való közös játékról. Tovább a szinhaz.hu cikkére >>> |