Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

A Google Glass, az Oculus Rift, a Layar, az Xbox Kinect és számos egyéb, a kiterjesztett, illetve a virtuális valóságot alkalmazó eszköz és program próbálható ki a Kép és képtelenség című interaktív kiállításon hétfőtől a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

A budapesti közönség a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén már láthatta Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című, Ceauşescu-kort megidéző monodrámáját, amely november végén a Játékszínben is műsorra kerül. A történetet egy autista fiú, Robert szemüvegén keresztül láthatjuk, akit Sebestyén Aba kelt életre. Néhány nappal a bemutató előtt beszélgettünk vele.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

 

Női nevekkel címzett novellák füzére – ez a Veszett paradicsom, Cserna-Szabó András legújabb kötete. A cím Sarkadi Imrére, sőt John Miltonra utal, de Cserna-Szabónál nem Lucifer és a lázadó angyalok küzdenek Istennel, hanem néhány földi halandó találja meg a Mindenhatót. Huszonhét történet férfi és nő tojáshéjon járkáló kapcsolatáról. Mert az író szerint minden párkapcsolat erről szól. Sőt az élet maga is. A beszélgetés tegező formájára pedig magyarázat: az író – újságírókolléga is. - See more at: http://www.168ora.hu/arte/cserna-szabo-andras-irodalom-veszett-paradicsom-gasztronomia-nej-gyorgy-131669.html#sthash.T0WBtkS4.dpuf

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>

 

Hat év építkezés és elképesztő technikai nehézségek leküzdése után október végén megnyílt a nyugat-párizsi Bois de Boulogne-ban az amerikai sztárépítész Frank Gehry tervezte üvegfelhő.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Tudósításban olvasom az idei vásárhelyi könyvvásárról: „Van jövője a könyveknek – ezt bizonyította az a tény is, hogy a Színház téren 170 diák Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét szavalva nyitotta meg az idei könyvvásárt.” Idézem én is két szakaszát:

Tovább az eirodalom.ro cikkére >>>

 

Egy bécsi gang­ban dol­go­zott, egy eszp­resszóban, kif­lit, kávét, ka­pucsínót, reg­ge­lit szolgált fel. Dan­ke, bit­te schön, mond­ta gyak­ran és kedélye­sen, pe­dig ez a három év végte­len­nek tűnt és vi­gasz­ta­lan­nak, ennél még a Márton Áron­ban is job­ban érez­te magát. Egyet­len vi­ga­sza az volt, hogy időnként ma­gya­rok is be­vetődtek ide, ne­vet­tek és lökdösték egymást, aztán meg­lepődve ta­pasz­talták, hogy va­la­ki érti a nyelvüket, és el­csen­de­sed­tek egy pil­la­nat­ra.

Tovább az eirodalom.ro cikkére >>>

 

Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas magyar építész Makovecz – Rajzok címmel 50 szabadkézi rajzából nyílik kiállítás a berlini műszaki egyetem építészeti múzeumában 2014. november 20-án, csütörtökön, az építész születésnapján a Collegium Hungaricum kulturális intézet és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében. A tárlatot Csernyus Lőrinc építész, kurátor, Makovecz-tanítvány nyitja meg.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

 

A kötet nem csak a saját test és saját lét élményével kíván foglalkozni, a költőnő lírai testalteregókat „növeszt” ebben a fokozottan egymásba fonódó világban.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 

Egy Szlovéniában élő magyar diák, a 17 éves Pál Péter kapta a 15. jubileumi Kaleidoszkóp VersFesztivál versmondás kategóriájának fődíját vasárnap.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

 

Fordulópontok címmel tizenhat ország huszonhat alkotójának műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A 2015. február 15-ig látogatható tárlat az EUNIC és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közös együttműködésében jött létre.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

 

Minden filmjével kockáztat, és vállalja a konfliktusokat. Most is egy számára eddig ismeretlen műfajhoz nyúlt: westernt rendezett a magyar pusztában. A magyar társadalom legnagyobb hibájának azt tartja, hogy az érdek- és nem értékközösség, és hogy a politika illetve a kulturális közeg is egyre jobban elfeledkezik a vidékről. Hajdu Szabolcs szerint kiszámíthatatlan, hogy mikor telik be a pohár a most még csak zúgolódó Facebook-Ludas Matyiknál, és mikor lesz elegük az embereknek az elnyomó Döbrögikből. A mindig bátran nyilatkozó Hajdu Szabolccsal beszélgettünk.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 

A Helsinki Bizottság hat jeles írót arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata.

Tovább a helsinkifigyelo.blog.hu cikkére >>>

 

Már két hete megnéztem az új Ken Loach-filmet, a Tiltott táncokat, és azóta azon gondolkozom, miért okozott csalódást, miközben újra megnézném. Persze így megy ez a kedvencekkel.

Tovább a valasz.hu cikkére >>>

 

Legendás írónk, Ottlik Géza leghíresebb regényének, az Iskola a határonnak legújabb fordítását remekül fogadta a lengyel kritika. Márai után ő lehet az új sztár.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

 

A könyvet beharangozó bemutató beszélgetésbe könnyű volt belerázódni, még ha egy kicsit el is késtem. A kiadó munkatársain kívül jelen volt könyv fordítója, Dudik Annamária Éva, az irodalomtörténész, műfordító Vihar Judit (a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke) és Né­meth Szilvia, szociológus, oktatáskutató. Azért volt fontos mindannyiuk jelenléte, mert Ruth Ozeki köny­vének fiata­labbik főhőse egy Japánban túlságosan is elterjedt fajta erőszak áldozata, a szerző pedig két kultúra von­zásában egyszerre él. És skype-kapcsolattal ő is jelen lehetett könyve magyarországi bemutatóján.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

 

A júliusban első ízben kihirdetett Chimera Art Award győztese, Tsuyoshi Anzai Budapesten állít ki, ez a lehetőség volt az egyik nyereménye. Nem érdemes kihagyni!

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

A Fiatal Írók Szövetsége immáron harmadik éve szervezi meg Újvidéken az Olvass be! elnevezésű programsorozatát, amelynek évadnyitó estjén Tóth Kinga All machine című verseskötetét vizsgálták a Híd Kör fiatal kritikusai. Berényi Emőke moderálása mellett Antalovics Péter, Benedek Miklós és Lábadi Lénárd elemezték a legapróbb részéig ezt a neoavantgárd, kísérletező stílushoz közeli, ám a kortárs magyar irodalomban egyedülálló nyelven megszólaló kötetet. A kritikusok egyetértettek abban, hogy a német avantgárd hatására az All machine-on érződik valamiféle kulturális időeltolódás, és magyarországi viszonylatban olyan új vonulathoz tartozik, aminek lehetséges, hogy nem is lesz több követője. A viszonylag kis kritikai visszhangot pedig annak tulajdonították, hogy még nem alakult ki az a befogadói közeg, amely Tóth Kinga radikálisan gépesített lírai világára nyitott lenne.

Tovább a hid.rs cikkére >>>

 

Vörös Szilvia, az I. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny Nagydíjasa őszintén és fiatal kora ellenére rendkívül határozottan beszélt velünk a hivatásáról – az éneklésről, eddigi pályájának alakulásáról, az újságírók, a média érdeklődéséről és eljövendő terveiről.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

Idén júliusban ítélte oda a Nemzet Művésze címeket a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival feltöltött Nemzet Művésze díj Bizottság. A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza, s hétfőn, november 17-én adják át a pesti Vigadóban.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

 

Első és második kötet világa, tónusai és tematikája közötti szakadás és szakítás olyan mértékű radikalizmusa, amelyet Lesi Zoltán aktuális, Merül című munkája mutat fel a pályaindító Daphnis ketskéihez (2009, FISZ) viszonyítva, egészen egyedülálló és példaértékű jelenség a kortárs magyar líra horizontján. Az utóbbi években hasonló intenzitású, komplex esztétikai fordulatot talán Sirokai Mátyás életművén belül figyelhettünk meg a Pohárutcában kidolgozott és koncepcióvá emelt fiktív-mitikus városi tér allegorézise és a Beat tanúinak könyve vizionárius-ezoterikus kinyilatkoztatás-poétikája között. Lesi váltása, mindazonáltal, Sirokaihoz képest is élesebb és egyben váratlanabb is, hiszen az első kötet verseiben lefektetett lírai princípiumokhoz képest olyan mértékű elfordulást valósít meg, amely a saját költészeten belül nem egy szerves fejlődés irányát rajzolja, hanem egy a korábbi témákkal és eljárásokkal való teljes szakítást feltételez.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal