Keresés a honlapon:

Körbeforgó űr – Körtánc a Marczibányi Téri Művelődésiközpontban (Csitneki Nóra)

Fotó: Kuttner Ádám (Forrás: prae.hu) 

„Mindent szabad, mégsem szabad senki.”– hangzik el Arthur Schnitzler száz éve megjelent Reigen című drámájának új rendezésében, a Trip társulat Körtáncában. A darab egy olyan univerzális társadalmi probléma (az elhidegülés és a kötődési problémák) modern köntösbe ültetése, amely évszázadok óta kísér minket, mégis sokan azt gondolják friss jelenségről van szó. A tíz jelenetből álló dialógusfüzért Magács László formátumában tíz helyett kettő színész viszi színre, minimális és steril díszlettel. A karakterek láncmeseszerű egybefonódásával lendületes sodrású történet rajzolódik ki emberi játszmákról, a kötődés hiányáról és arról, hogy végül mindenkiben csalódnunk kell. 

Először csak két árnyék jelenik meg, a színészek vásznak mögött mozognak, ütemes zene szól a háttérben. Az előadók a tíz karakter egyikét imitálják felváltva, majd megfagynak egy pozícióban, a színpad ezután elsötétül és a tíz rövid jelent első két karaktere jelenik meg a színen. A futár és a prostituált. A vásznakra különböző növények elsatírozott másait vetítik, az első jelentekben ez szolgál csupán díszletként. A szín férfiszereplőjét (Tóth Károly), az eredeti darabban katonaként megjelenített karaktert Magács futárrá modernítette, mely kortársabb ízt ad a nézőnek. A karakterek közötti párbeszéd is napjaink szókincsével és szlengjével operál, mégsem trágár, szemben a korábbi osztrák színjátékkal (Lessingtheater Wien) és Kornis Mihály darabjával. 

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2026-02-13 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.