Videó:
 

Újdonságaink:
Rendezvényajánló:
K aug. 22, 2017 @18:00 - 12:00AM
Ember Sári: Hosszúélet - Kiállítás

Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

 

feed-image RSS

Rusznyák munkája tehát (…) a Mohácsival való szellemi összehangolódás, kritikai közelség jegyében, de öntörvényű verzióban valósult meg.
 
A címbeli kifejezés – finomabban vagy nyersebben kimondva – jelen operett szövege szerint általában azt jelenti, hogy egy vagy két férfiember szeretne közelebbi intenzív kontaktust létesíteni egy hölggyel, lehetőleg majdnem itt és szinte most. Ez az idea a célszemélyből sem vált ki kérlelhetetlen ellenkezést, azaz úgy vágja oda válaszul a nem!-et (ha odavágja), hogy azt nem csekély százalékban igen-nek lehessen érteni, bizonyos feltételek teljesülése mellett. A kompromisszum egyébként is fő téma, hiszen nem mindegy: a szakmailag talpig korrektnek tűnő, nemrég érkezett ifjú mérnök merre vezeti az épülő vasútvonalat. A nép kényelmére a falu felé-e, vagy Korláth grófék milliókat jövedelmező terményeinek elszállítása érdekében, „egy kis korrekcióval” az uradalom, a kastély irányába. A választ mindenki találja ki maga.
 

PILLANTÁS

 

 

Gyerekkorom tárgyai. Anyám érintett, nagyanyám érintette - engem érintett meg, hiszen egész életemet közöttük éltem le. Alig költözött hozzám valami, inkább a veszteség költözött az életembe.

Ami jött kirepült, aki jött kirepült. A gyerekek kirepültek, a házam - ami igazán a tulajdonom volt, amit a húsz körmömmel.. - eladtam, eladtuk

A személyek elhalnak, elmennek, összevesznek velem. A tárgyak velem öregszenek, bár magamat felújítani nem tudom, csak megújítani.

Ha van Magyarországon hely, amelyre a mediterrán jelző jellemző, akkor Siklós bizonyosan az. És még inkább illik a jelző a várra, amelynek építőanyagai, a falakba épített mészkő ragyogása, a formák szépsége szinte feledteti velünk, hogy ezekért a falakért olykor véres harcokat vívtak, s hogy magyar virtus ide vagy oda, több mint száz évig a törökök birtokolták a várat. 1686-ban szabadult föl, Budával egy évben, a magyarok újabb szabadságharca, a kuruc idők elején. Miközben persze igazi mediterrán hely a siklósi vár, valóban igazi harci terep is, „kemény figuráknak” való. Aki érezte már, hogy hogyan süvít a szél a nyitott kapukon, a lőréseken keresztül, az könnyen asszociálhat a romantikus magyar történelmi festészetre, s még inkább az egykori kuruc (vagy műkuruc?) nótára, amely szerint „Süvít a szél Késmárk felett, Édes hazám, Isten veled…”

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Szarvasok

Két éves koromban egy védőoltás következtében megbénultam. Gyermekparalízis. Az orvos, akinek ezt az életet köszönhetem, elszelelt. Svédországban épített karriert. Anyámnak soha nem lesz se pénze, se lelkiereje pert indítani ellene. Én sem fogom megtenni. Ne, még ne menj el. Tudom, mit gondolsz: itt biztos megint sajnálkozni és adakozni kell, neked erre nincs időd, neked is vannak gondjaid. Nézd, ahhoz, hogy ezt a történetet megértsd, ismerned kell az alaphelyzetet: enni, inni, ülni, felöltözni sem tudok segítők nélkül. Gyerekkoromban néha láttam a jövőmet: ha anyám lerobban, én az öregek otthonában landolok, halálomig fekszem egy ágyon és egész nap azért fogok imádkozni, hogy valaki végre tisztába tegyen. Ha ilyen gondolatok gyötörtek, megkértem anyámat, tegye be a videokazettát, a Regőczy-Sallay párosról készült riportot. Nem tudtam megunni őket. Minden műkorcsolya bajnokságot megnéztem: tükörsima jég, lágy és lendületes zenék, tökéletes testek, flipperes ruhák, grácia, erő, földön repülés; nincs ennél szebb varázslat a világon. Néha nevettem, ha elestek. Emberek vagyunk, after all. Nem akarom hosszúra nyújtani, szóval a jégtánc látványával kezdődött Szegeden, és Budapesten folyatódott az egyetemen, színháztudomány szakkal, az ArtMan Mozgásterápiás Egyesülettel, a Nem Adom Fel Alapítvánnyal, paraszupersztár döntővel, Ébredéssel - azt hiszem, ma én vagyok a leglelkesebb kerekesszékes táncos Magyarországon. A tökéletlen test kalandjai…

Xavier Dolan második filmjéről, a Képzelt szerelmekről mindent elmond, hogy egy ponton a vágyott, szőkés-göndör erotikus tárgy égkék háttér előtt, pillecukoresőben áll mozdulatlanul az ízemlékek segítségével felmagasztosult fantáziaképben. Ezek után miről is szólhatna a Képzelt szerelmek, ha nem a másikról alkotott, többszörös áttételen átesett képről?

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

Az 1989-ben, Budapesten alapított Ludwig Múzeum az első olyan intézményként jött létre a volt szocialista országokban, amely az egyetemes kortárs művészetet mutatta be. Az alapítók, és adományozók, Peter és Irene Ludwig célkitűzése volt, hogy a keleti és nyugati művészetet és kultúrát közelebb hozzák egymáshoz.

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

Jegyzet az erdő széléről

 

Az ablak: világítóudvarra.

A ruhák: mind összehajtogatva.

Alvó fejedben fürgelábú adatok.

Ez a deep web, állig takarva figyelsz.

A kisasztalon kulcsok, gyógyszer.

Hirtelen énekelni kezdesz.

A csend kifeszül, mint lepedő, amit hasítanak.

A storytelling műfajának ereje a személyességben, a közönség közvetlen megszólításának lehetőségében áll. A történetmesélés egyfajta stand-up comedy, one (wo-)man show.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Liu Haisu Art Museum több éves közös együttműködésének új állomása a sanghaji kortárs művészeti múzeum frissen átadott épületében 2017. augusztusában megrendezésre kerülő Csernus Tibor gyűjteményes kiállítás. A tárlat a magyar művész életművét olyan nemzetközi kontextusban mutatja be a kínai közönségnek, amely elsősorban Csernus fontos témáit és műfajait vizsgálva próbál képet adni a 20. századi magyar művészet egyik meghatározó festőjének munkásságáról.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

 

Testiség és érzékiség a magyar költészeti hagyományban


    Irodalomtörténet-írásunkban mindeddig viszonylag kevés szó esett a testi szerelem és a szexualitás nyílt és profán költői megnyilatkozásairól. Hiba lenne azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy a magyar líra a 20. század előtt nem rendelkezett ilyen attribútumokkal. Példának okáért, a 16. század elején még elevenen éltek a virágénekek, melyekről – kimondva-kimondatlanul – mindenki tudta, hogy tartalmukat tekintve enyhén szólva sem csupán a szerelem spirituális aspektusát hangsúlyozzák. Éppen ezért jelen írásunkban mi sem a testiség metafizikai vonatkozásaival, hagyomány- és kultúrtörténeti hátterével kívánunk foglalkozni, sokkal inkább arra kívánunk rámutatni, hogy a testkultusz ismeretelméleti vetülete mellett a tradicionális és naturális testi szerelem kifejeződése nem kevésbé fontos szerephez jutott költészetünk fejlődéstörténetében. E tekintetben a tiltás, a szexualitást övező tabuk működése (nem ritkán egyházi segédlettel) művelődéstörténetünk számára nem mindig volt a legkedvezőbb hatással, így érthető, hogy sokáig nehezen voltak elérhetők azok a szövegek, melyek évszázadokkal ezelőtt születtek e tárgyban. (A legkorábbi fennmaradt töredékek is a 15. század második felére datálhatók.) Vitathatatlan azonban, hogy a legelső írásos emlékek lejegyzése előtt is létezett erotikus költészet hazánkban, melynek nyomait – nem meglepő módon – a néphagyományban találták meg a kutatók.

Irodalommal nem csak könyvtárakban és „tudományos fotelokban” lehet találkozni. Akár egy fesztivál is lehet a költészet közege, ahol a rockzenésszé avanzsált Balassi hangszert hangol, Arany János pedig érdeklődve hallgatja, mit danolásznak az egymással incselkedő ifjak. A fesztiválköltő Lackfi Jánossal beszélgettünk.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Szabó Kimmel Tamás motoron feszít, Nagy Feró megpattan az öregek otthonából, Stohl András pedig mániákusan röhög, de nem énekel. A vízpart, az önfeledt partizás és a slágerek jegyében fogant Csupó Gábor megaköltségvetésű zenés vígjátéka. Vajon a ,,nyár nagy bulifilmje” így nyár vége felé beindítja-e a habkönnyű zenés filmek itthoni reneszánszát, vagy kősziklaként süllyed a feledés mélyére?

Tovább a magyar.film.hu cikkére >>>

 

Két helyen is látható életmű kiállítás a Hejettes Szomlyazók csoport tevékenységéről. Miért kettő? Miért most? Miért így? És mit mond 2017-ben a nyolcvanas- és korai kilencvenes évek művészetének ez a speciális szelete? Más helyzetben, más generációknak, miközben a nyolcvanas évek mintha már megint nagyon közel volna.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

1994 óta először lett nyíregyházi díjazott a Tokaji Írótáborban. Nagy Zsuka költő, középiskolai tanár a vasárnapi plenáris ülés után kapta meg a Tokaji Írótábor Díját.

Tovább a nyiregyhaza.hu cikkére >>>

Az 1940 júniusában elhangzott rádióbeszédet követő egy évben mind De Gaulle, mind a vezetésével létrejött Szabad Franciaország nagy utat tett meg mind katonai, mind pedig politikai téren. A Szabad Francia Erők létszáma a területi gyarapodásoknak köszönhetően látványosan megnőtt, 1940 végén 35.000, 1941 második felére pedig már közel 50.000 fő teljesített szolgálatot ennek a haderőnek kötelékében. Ezzel párhuzamosan 20 hadihajón és 115 kereskedelmi hajón lengett a szabad francia zászló (még ha utóbbiak kisebb részén volt is csak francia legénység), amelyek kivették részüket a háborús erőfeszítésekből. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a fenti – önmagukban sem túl impozáns – számok mögött a valóság meglehetősen lehangoló volt.

Polonistaként cseppet sem meglepő módon – Arany két művének lengyel vonatkozásairól értekeztem, az 1849 és 1853 között írt Daliás idők című elbeszélő költemény hatodik énekéről, illetve az 1855-ben költött Zách Klára című balladáról. – A Tokaji Írótábor 2. napjáról Zsille Gábor írt.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Mivel biciklit hozunk, a Tokajig végigdöcögő intercityre nem, csak a minden fánál megálló, Szerencsen átszállós sebes vonatra tudunk felszállni. Rónai Zolinál nincs bringa, ő segít hátizsákjaink fel-és lecígölésében. Azaz segítene, ha a békés zötyögésben egyszer csak el nem libegne a szemem előtt az éppen mögöttünk hagyott állomásépület felirata: Szerencs. Pánikszerűen riasztom bóbiskoló útitársaimat, miszerint fennmaradtunk a vonaton! Általános a rémület: még megfordul a fejünkben, hogy Gáborral ugyan elbringázunk innen már Tokajig, de szegény Rónaival mit csinálunk?

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Távoli bolygó

 

A múzeumot egy hegyoldalba vájták, de a berendezés újkori volt. Ez a koncepció hűen tükrözte, hogy a kiállítás témája egyszerre a kezdet – az őskor –, és a "vég", pontosabban a jelen világ. Egy apa büszkén kísérte érdeklődő kisfiát teremről teremre. Az egyik vitrinben egy olyan tárgy roncsai voltak láthatóak, ami bejárt több galaxist is hosszú útján a szülőbolygójuk felé. Százodakkal ezelőtt találtak rá, de még mindig nem sikerült megfejteni minden titkát.

– Apu, ez micsoda? – kérdezte a kölyök.

Szerinted lehetséges olyan, hogy mikor este mész haza és húzod az időt, mert nem akarsz még otthon lenni, inkább kódorogsz az utcákon, ahol esetleg kóbor kutyák kaphatnak utánad, szóval ilyenkor megtörténhet, hogy egy széplányra leszel figyelmes, aki telefonján gyors egymásutánban hívásokat indít?

És mikor közelebb érsz, és egy ideig szemléled mit művel, akkor látod meg, hogy a lány oda sem figyel, miféle számokat üt a készülékbe, és füléhez sem tartja a telefont, csak a körülötte lévő embereket fürkészi, ugyan kinek csörren meg a zsebébe, vagy táskájába rejtett távbeszélő szerkezet.

Minél több a beszéd, annál kisebb a boldogság esélye: ahogyan az többször is elhangzik (mint Aranyhajú és a királyfi meséjében), a boldogság elbeszélhetetlen. Tolsztoj családjaihoz hasonlóan a boldogságról nincs mit mondani, nem utolsósorban azért, mert a küzdés, a boldogság hiánya a történetek elemi részét képezi.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

A Fidelio Színház és Táncsátrának programja viszonylag pontos látleletet nyújt nemcsak a kortárs tánctrendekről, de a minket körülvevő legégetőbb társadalmi tabukról is. Készüljünk fel, milyen témákról lesz szó!

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

láblóbázva

 

            "ül mellettem. zöldhajú, kicsi lány. lóbázza lábát"

                                Zápor György

 

azt ígérted meggyógyulunk és

én elhittem neked még akkor

is amikor simogattam a jobb

kézfejed és folyamatosan

meséltem az eltévedéseimről

anyádról apádról a versekről

a gyerekekről akik illusztrálják

a mesekönyved és beszéltem

zöldhajúról is mennyire

meglepett apróságában

Újabb művészek költöztek Egerbe augusztus 7-étől: a Pinceszínház Eger által működtetett VI. Egri Nemzetközi Alkotó- és Művésztelepe keretében 18 magyar és külföldi professzionális festőművész és szobrász érkezik a megyeszékhelyre. A művészek a Kis Zsinagógában augusztus 7. és 14. között mindennap között várják az érdeklődőket, akik láthatják őket alkotás közben, és akár néhány mesterfogást is elleshetnek.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Vécsei Rita Andrea első verseskötetében több értelmezési lehetőség szinte tálcán kínálja magát. A megjelenített női szerepekről éppen úgy lehetne beszélni a könyv kapcsán, mint a test vagy az Én és a Másik kapcsolatáról.

Tovább az ambrózia.hu cikkére >>>

Luc Besson, az európai filmgyártás és Hollywood között egyensúlyozó francia rendező álomprojektje volt a Valerian és az ezer bolygó városa, ám a végeredmény sajnos sokkal inkább egy forgatókönyvírói rémálomra hasonlít.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

nem maradt más

Cortázar átiratok

 

nekilátott hogy felnyissa
a paradicsomkonzervet
kötszerollóval
s amikor újra feltekintett
addigra eltűnt minden
nem maradt más a tenger helyén
csak a tenger
a végtelen piros
bepólyált látóhatár

 

*

 

talán a saját
lelki üdvéért könyörgött
talán az enyémért
de annyi biztos
hogy sokat beszélt
a káposztáról


*

 

 

 

Végéhez közeledik a Magyar Művészeti Akadémia Körülöttünk. Nemzeti Szalon 2017. Iparművészet és Tervezőművészet kiállítása, melyet már több mint 25 ezren láttak a Műcsarnokban. 2017. augusztus 8–13. között a finisszázson a kiállításhoz koncertek és tárlatvezetés is kapcsolódik, és látható lesz a magyar design egyik legújabb remeke, a Bogányi-zongora. Az utolsó héten csütörtöktől szombatig meghoszabbított nyitvatartással, este 20 óráig várja az MMA intézménye a látogatókat. Kiállításkritikánkat itt olvashatja.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

BESZÉD

 

 

Hallgatózik a konkrétum.

A csönd fülébe harap.

Nem bánja a fülbevaló.

Kinyílik magától.

 

o

 

A kiöltött nyelv:

stég,

de mi ma sem

fogtunk semmit.

 

o

 

Éden és rítus

A sötétség sóssága

 

    Nemcsak az idő, az időtlenség is gyorsan telik. Múlik. Ha jobban meggondoljuk, ennek az oka is a Beszéd, ami/Aki a kezdettelen nihilből választotta le a maga számára az időt, a fényt és a látványt.

    Mintha egy kis szigetet csinált volna magának az örökkévalóság óceánjában. Jól érezte magát rögtön, mihelyst megalkotta a világosságot és az időt. Mindezt azért cselekedte meg a Hang (Leánykori nevén Beszéd), hogy láthatóvá váljon a világ, ami addig rejtve volt, a lehetséges dolgok raktárában. Ez a raktár a Hang tulajdona volt. Mindenféle ajándék, öröm és áldás volt ott elhelyezve, ami csak létezett. (Előzékenység, tapintat, gyöngédség, stb.)

A Dakarnál elszenvedett kudarc mind a brit, mind a szabad francia vezetés számára csalódást jelentett, mivel a nagy lakossággal rendelkező, nyersanyagokban gazdag és viszonylag fejlett régió megszerzése fontos lépés lett volna a tengelyhatalmak elleni harcban. Ugyanakkor számot vetve a realitásokkal De Gaulle ezt követően a közép-afrikai francia területek feletti ellenőrzés megszilárdítására koncentrált és október 12-én utasítást adott Gabon elfoglalására, mely augusztus 29-i szándéknyilatkozata ellenére a beérkező francia erők nyomására végül nem követte a szomszédos francia gyarmatok példáját és nem állt át a szövetségesek oldalára.

"A magyar politikai filozófiát nem az örökkévalóságnak írják" - Bibó István 106 éve, 1911. augusztus 7-én született Budapesten. Összegyűjtött írásainak – bő ezeroldalas – első kötete idén jelent meg.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

Minden igyekezet hiába, a Vízkeresztet nem lehet érdemben bemutatni egy négyezer fős nézőterű szabadtéri színpadon. A strandváltozatot láttuk. PROICS LILLA KRITIKÁJA.

Tovább a revizoronline.hu cikkére >>>

Mélylélektan

 

mert  az ábránd  kalickába zárt paradicsommadár

az éjek résein beszökő holdfény villanása,

délszaki kertek, tiltott világok égövét járja

az eszmélés  fél-éber percein, ahol nincs határ,

Performansz, kiállítás, audiovizuális utazás vagy színház? Nincs idő gondolkodni: elindulunk egy elbeszélés nyomán, a narrátort követve a város furcsa terein keresztül egy titkos kert felé. Az Egyenes labirintus végére érve mégis feltettük kérdéseinket.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Kedvenc filmekről

 

1.

Kedvenc filmem a Sörgyári Capriccio, Bohumil Hrabal regényéből Jiři Menezel és a szerző írta a forgatókönyvet, és Menzel rendezte. Három főszereplős film, Mariska, akit Hrabal az édesanyjáról mintázott meg, másik Francin a férje, harmadik Pepin,  a félnótás sógor.

Mi az, ami a filmben megkapott? Falun élek, rengeteg a "Mariska", akik nem rettennek meg egy disznóöléstől, sőt egy korsó sör is lecsúszik néhanap, azonkívül sok a biciklis fiatalasszony is, akik észrevétlenül irányítják a férjüket. a sok málé teddide-teddoda " Francinokat", akik olyanok, mint a filmben a férj, savó folyik az ereikben. Az én kis falucskámban túl sok Pepin él, akik figyelnek mindenre, pletykálkodnak, kiszínezik a dolgokat, és akik elég lusták a melóhoz. A mosómedvés jelenet mindennapos nálunk, vagy Marzsenka, akinek az ura felakasztotta a szögre a kalapját, máris teherbe esett. A falucskámban minden férfi szerelmes valamelyik Mariskába, és bizony ebből krucifix világok születnek!

Nem a közbeszédnek, az irodalomnak kellene radikálisnak lennie – vallja Turi Tímea, a Magvető Kiadó új főszerkesztője. De vajon jelenthet-e többet a szépirodalom úri huncutságnál? Készülődik-e már az új Esterházy? És miért káros az a mód, ahogy a kormány beletenyerelt az irodalmi tehetséggondozásba? Interjú.

Tovább a 24.hu cikkére >>>

Matteo Garrone 2015-ös dark fantasy-ja (Tale of Tales. Il racconto dei racconti, 2015) egy nagyon különös és nagyon érdekes világot mutat be. Az olasz rendező Gianbattista Basile mesegyűjteményéből nyert ihletet a film elkészítéséhez. Basile meséi az 1500-1600-as évek Itáliájából származnak, többek között a Grimm testvérek meséire is hatással voltak, és alapvetően meg sem közelítik azokat a típusú meséket, melyek mára a nyugati populáris kultúrában elterjedtek és megszokottá váltak. Nyomát sem találjuk bölcs királyoknak, szépséges királylányoknak, dicső és bátor lovagoknak, szerelemnek, boldogságnak és jóságos tündérkeresztanyáknak. Ezek helyett sokkal sötétebb, sokkal elemibb dolgokról szólnak. Ahogyan ezeket a meséket, úgy az olasz film narratíváját is vágyak és különböző késztetések irányítják. Olyan elemi mozgatórugók, melyek az emberi élet alapstádiumainak tekinthetők: születés, halál, szexualitás, öregség, egyedüllét.

Tovább a magazin.apertura.hu cikkére >>>

 

Magda néni

 

1952. január 31-ik napján a

Budapest VIII. kerület Százados úti

Általános Fiúiskola  I./b. osztályos tanulója

Birtalan Ferenc félévi bizonyítványába

olvasásból elégtelen jegyet kapott

a beszélgetés és írás 2-es se fényesítette a helyzetet

Schinger Lajosné osztályfőnökünk

egyértelművé tette képességeim mire predesztinálnak

Jó érzés kézbe venni ezt a kötetkét – ez az első benyomásunk az egyetem Néprajzi Tanszékének új kiadványát lapozgatva. A Buday gondozta egykori kötetek tipográfiáját ízléssel átvevő, keménytáblás kötet harmincegynehány ceruzarajzot ad közre tartalmas körítéssel. De azok a rajzok kétszeresen is ritkaságnak mondhatók!
 
 

Szőr Bundafej

 

 

Fapipa úr attól félt, hogy otthon a felesége kérdőre vonja, pedig csak Szőr Bundafej nevű kutyáját sétáltatta. Meglátott egy ősrégi mozit, azt sem értette, hogyan került oda. Bementek, és megnéztek egy filmet.

Jegyet nem kellett vásárolniuk, a kékköpenyes takarítónő előre köszönt, óriási elemlámpával helyükre vezette őket a szinte üres nézőtéren. A kutyára mosolygott, és megjegyezte.

— Nem szeretném, hogy valakinek a bokájába harapjon, adok neki egy kispárnát.

A kutya udvariasan hallgatott, majd, mikor a hölgy visszaérkezett, ropogósan bokán harapta.

 

– Mi ez a nyakadban?
 
– Egy tau-kereszt. A jelentése: az igaz emberek keresztje. Amíg hívő voltam, Szent Ferenc keresztjét jelentette számomra. De mostanra – ez nem azt jelenti, hogy vallástalan lettem, csak változott az Istennel való viszonyom – ez már csak egy T betű, a Tibor kezdőbetűje.
 

A negyvenes, kétgyerekes politikus, Birgitte Nyborg egy téli hajnalon hazamegy, piros kabátjában lehuppan a kanapéra a férje mellé, rámosolyog és bejelenti: Azt akarják, hogy én legyek a miniszterelnök. – Tönkő Vera a dán Borgen című sorozatról írt.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Szignifikátor



Következő lap: Kardok Ötös, Vénusz

a Vízöntőben. Csúszunk lefelé. Az asszony

napról napra állatszerűbb, ivadékaink

csökött korcsok, szégyen immár magyarnak

lenni! Országunk a kufároké! Sarló-póz:

kísérőnk ereszkedik pókfonálon.

 

Szalay Lajos kétségtelenül a 20. századi rajzművészet megújítója. Most Kolozsváron nyílik kiállítása.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

Az ajándék

 

Kovács Béla kisnyugdíjas tisztességes ember hírében állott. Egész életében tisztelte a jogot, betartotta a törvényt, soha nem került összeütközésbe a hatóságokkal. Ezért aztán ugyancsak meglepődött, amikor a kerületi kormányhivataltól ajánlott levelet kapott. Ebben kifejezték nagyrabecsülésüket és közölték, minden kisnyugdíjast megillető ajándékcsomagot fog kapni a közeljövőben. Kovács Béla nem volt semmi jónak elrontója, hagyta, hogy szívében eláradjon az a kellemes melegség, amely ilyenkor a gondoskodás, öröme, a szeretet jele. Meghatódott, hogy így gondolnak rá, ennyi év után is. Még az aláírás is megbizsergette, az a néhány szőrszál is felállt volna a hátán, ha tudott volna. De ez ebben a korban már csak így van, minden meghatja az embert, ami szeretettel, szívből jön. A levél végén ez állt: pártja, és kormánya.

 

Az elsőként érzett hiány: a hang hiánya. A hangé, amely évtizedeken át megszólított telefonban, rádióban, egy kert mélyén. Engem, debreceni család pesti fiát VLM már az első szavával megragadott a tiszántúli prédikátoroktól rámaradt intonációjával, olyan bensőségesen tudta kérdezni: „Olvastad?” Így kezdődött szinte minden beszélgetésünk. Ő volt a szerkesztő, aki szenvedélyesen együtt élt a születő irodalommal. Akár egy természetbúvár a nádast, oly lankadatlanul figyelte, ahogyan egy életmű alakul írásról írásra, kötetről kötetre.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Ha azt mondom, Ludwig (Lutz) Knoglinger, valószínűleg senkinek nem jut eszébe semmi. Talán még Ripoff Raskolnikovnak sem, pedig a két név ugyanazt az embert takarja, s utóbbi már bőven sokaknak ismerősen cseng. A kiváló, magyarul is – azon kívül természetesen németül, valamint angolul és franciául is – folyékonyan beszélő blueszenész augusztus 9-ikén lesz hatvankét éves. Ezt megünnepelendő vasárnap este sokadmagával ad koncertet a budapesti Kobuci Kertben. De hogy miként jutottunk el addig, hogy egy osztrák születésű, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének Raszkolnyikovja után művésznevet választó dalköltő Magyarországon ünnepelje ezt a még csak nem is kerek évfordulót, annak története van. Mert Ripoff Raskolnikov tiszteletbeli magyar, és ez nem tegnap lett így.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Dolog és szellem

Zalán Tibornak

 

A praxis leállt. A beszédet elnyelte a test.

Jelentés telivé váltak sarkok, szögek, hegyek.

Megszökött a Földről a tökéletes.

 

Új nyelvet szült az elv. A szégyen elégett.

Kinőttek az ágai az égnek.

A felhő füvet evett.

 

Mély álomból kelt fel, szaladt az Ige.

S boldoggá ittasodtak a szelídek.

S ők is megkóstolták a füvet