VideóA MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum csatorna videója Keresés a honlapon: |
Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Végh Attila Kortárs angol vers című költeményéről
Végh Attila Kortárs angol vers
Emlékszem, egyszer elmondtad nekem, hogy a zuhany alatt hagyjam a fülembe csorogni a forró vizet, ennyi bőven elég fültisztításnak, ezt hallottad egy fülésztől. Máskor meg, amikor spagettit főztem neked, elárultad, hogy múltkor egy séf azt mondta: ennél sokkal több só kell a vízbe. Azt is tőled tudom, te meg egy bolti eladótól, hogy férfiparfüm nem csak buziknak való. Ezek a dolgok mindig eszembe jutnak fürdéskor, ha spagettit főzök, meg a drogériában. Nem tudom, van-e emberi lény, aki nálad nagyobb hatással volt rám.
Ez a mű először a Kolozsvárott szerkesztett Helikon folyóirat 2020/21. számában kapott nyomdafestéket, majd szerkesztőként beválogattam a költészet napja alkalmából frissen megjelent Az év versei 2021 című antológiába. Tizenhárom sor rímtelenül, szabad formában – a címválasztás is indokolja ezt, hiszen a kortárs angol költészetre nem jellemző a kötött versformák alkalmazása. Végh Attila lírájában egyébként sem hemzsegnek a rímek és a szabályos strófák, bár adott esetben gond nélkül boldogul velük, mert rendelkezik a szükséges mesterségbeli tudással. Az 1962-ben született, a Dunakanyarban élő József Attila-díjas költő színes, öntörvényű egyéniség: Gödöllőn agrártudományi, Debrecenben filozófiai diplomát szerzett. Ezt a versét éppen a látszólagos súlytalansága, köznapisága miatt választottam: a fogyasztói világ arra nevelt minket, hogy mindenben a szenzációt, a „nagy dobást” keressük, emiatt hajlamosak vagyunk átsiklani az egyszerű szépség, a nem hivalkodó érték fölött. A költeményt olvasva megfigyelhető Végh jellegzetes szókimondása, ugyanakkor eredeti látásmódja. Szépségét abban látom, hogy mesterkéletlen: nem akar letaglózni, mellbevágni, semmi breaking news, semmi mega-giga show – csak egy marék spagetti, kávéskanálnyi só, egy kis fültisztítás… Hát nem pontosan így van ez? Egy embert nem a pirosbetűs ünnepekért szeretünk, nem azért, mert egyszer egy színpadon szmokingban-csokornyakkendősen parádézott, hanem a hétköznapi dolgaiért, az apró mozdulataiért, szokásaiért. Végül azokra emlékszünk, azokat emlegetjük a halála után, húslevest kanalazva egy családi ebéden. Végh Attila rövid verse számomra azt üzeni: becsüljük meg jobban az egyszerűséget, az élet futó pillanatait, valamint fedezzük fel, mennyi mindent tanulhatunk embertársainktól.
Zsille Gábor
Megjelent: 2021-04-11 14:00:00
![]() |