Keresés a honlapon:

Szeifert Natália, Pósa Károly, Nénnyei Pál és Kemény Zsófi kötetéről (Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos)

Keserű könyv, elszomorító. Nyugtalanul, nagy-nagy szomorúságban hagyó. Hátba vágó, elgondolkodtató, az életünkre gondoltató. Hogy mi hogyan élünk vajon? Mit tettünk, mit teszünk jól… Vagy rosszul… A létezésről magáról beszélő. Látszat- és valódi életek futnak egymás mellett, mint a párhuzamosok. Nyomasztó, lesújtó, lehúzó minden. És remény sincs, sehol. Csak a vakremény. Milyen jó, hogy nem mi vagyunk benne, sóhajtunk fel, magunkat is becsapva, mint a temetéseken. Milyen jó, hogy a mi életünk egészen más, és nem ilyen beteges, szomorú, kilátástalan, mondjuk magunknak, amikor itt-ott kicsit önmagunkra ismerünk. Mert mit látunk: elkúrt, elcseszett életek, nem egyből, nem rögtön, hanem szisztematikusan. A nem együtt, nem egymással, hanem a párhuzamosan élők élete ez. XX. század vége? XXI. század eleje? Mindegy is.

Tovább a hargitakiado.ro cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2019-02-16 18:57:42

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.