VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Miért kellene egy egész korcsoportnak ugyanazt a kötelező olvasmányt feladni? (Mátraházi Zsuzsa)Az ország GDP-je a lakói írásbeliségének fejlettségétől is függ – jelzi az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának magyar tanszékét vezető egyetemi tanár, Steklács János, aki XXI. századi oktatási módszereket ajánl. HVG: A digitális kultúra térhódítása visszafordíthatatlan, a kisdiákok is legszívesebben az okostelefonjukkal szereznek információt. Reménykednek még abban a magyartanárok, hogy visszacsábíthatják növendékeiket az irodalomhoz? Steklács János: Kevés esélyt látok arra, hogy az irodalom társadalmi funkciója úgy fölerősödjön, mint a második világháborút követő időben, amikor a szabadidős tevékenységek sorában mindig az első három hely valamelyikén szerepelt. Akkor az emberek munkába menet a villamoson újságcikkekről vagy regényekről beszélgettek. Mára ezt a tévésorozatok vagy a Facebook-bejegyzések megvitatása váltotta fel. A gyerekirodalom ráadásul kivételezett helyzetben volt az ötvenes évek Magyarországán. A félreállított, szilenciumra ítélt írók, költők a gyerekeknek szánt remekművekkel jelentkeztek. Erre mondta az Ausztriában a magyar emigránsokat összefogó Galambos Ferenc Iréneusz atya, „egy kis üldöztetés nekünk is jót tett volna”.
Megjelent: 2019-01-02 06:18:19
|
