Videó

A Gallery FreylerArt videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

 
Fotó: Kaposi Viktor törökországi sorozatából

A sokáig csak a forma közvetítő közegeként számon tartott matéria, az elrejtésre való és ezért marginalizálódott entitás, a 20. századra végre felszabadult a jelentés és az üzenet által kikényszerített célelvű eszközjelleg alól s megmakacsolva magát, és szinte nem ábrázol már semmit. Az anyag fellázadt a forma, a jelentésátvitel ellen.1

Ezzel megindul a mondandótól az anyagszerűség felé történő hangsúlyok áthelyeződése, a jelentésalkotás folyamatába behatol a matériának az önállósult beszéde, nyelve, vagyis az anyag anyagként is hozzájárul a jelentésrétegek kialakításához, nem csak azzal, amit ábrázolt. Hanem, ahogyan megmutatkozik. Így már nem csak technikai szükségességként, hanem esztétikai kategóriaként is figyelembe vehetővé válik. Napjainkra az alkotók már sokféle módon tudják szóra bírni az anyagot, amellyel a jelenlét és jelentés közötti viszonyt árnyalják, és szólaltatják meg.

 


Ábrahám Péter: Kockázat

 

 Írom a regényem. Egy ember élettörténete. Néha kitérőt kitérőre halmozok. Elkanyarodik a történet, belemegy egy kamionba hátulról. De csak koccan. S ha leírok egy hegyet, folyót, kijön lelkemből a vers. Nem bánom. Hadd folydogáljon a líra patakja a széppróza Himalájának tövében.

„Az idő ezer hervadt rózsa. Eső hull az elkenődött rúzsra. A zsebóra fedelén ódon töredék: óda. Írások állnak a kapu előtt. Nem kerülnek sorra? Az egyiket kilőtték a Holdba. A költőkkel már csak ufók állnak szóba. A Holdon meg nincs egyetlen ufó sem. Így ez kiesett láncszem.”1

 

 

 

 


Kállai-Tóth Anett: Gergye Krisztián

 

A test emlékezete címmel mutatja be a Nemzeti Táncszínház október 27-én Gergye Krisztián legújabb összművészeti produkcióját, melynek látványvilágát a lengyel avantgárd legjelesebb képzőművészének alkotásai ihlették. A három táncosra és egy kilenctagú kórusra megálmodott mű zenéjét Zombola Péter szerezte. Misztikus, mítikus és mitológikus világok jelennek meg a színpadon, ahol az örök mozdulatlanságba zárt figurák életre kelnek.

 

A Törzsasztal Szabó Zoltán Attilával csatorna videója

 


Meszlényi Attila: Koponyacsendélet festőállvánnyal

 

 

Rilke fogalmazza meg a Nyolcadik duinói elégiában, Vajda Endre fordításában: „Soha, egyetlen napig nincs előttünk/ a tiszta tér, amelyben a virág/ belenyit szüntelen, Mindig világ/ a tér, és soha semmitlen Sehol:/ a tiszta, szemmel-nem figyelt, amit/ belélegzünk, tudunk, és nem kívánunk."1

 

Valóban, a közeg, a független, objektív tér csak elképzeléseink szerint autentikus. Autoritása bizonyos, de hogy mennyiben hat és miként a beszéd horizontjára, nem tudjuk. Viszont olykor jelez azzal is, hogy hallgat ezekről a munkálatokról. Még sincs előttünk ez a tiszta „foghíjasság”, a hiány látványa egy mögöttes entitás. S ahogy elhangzik egy verssor, a mindenkori kontextusba beleíródik, a többi szöveg rögtön rezonál valamiként. Változik a nyelv. Változik a világ.

 

Néhány napja megjelent a Labrisz Egyesület pályázatára beküldött mesékből a Meseország mindenkié c. antológia. A könyvben ismert klasszikus mesék, meseregények, mítoszok és népmesék átiratai szerepelnek, hol archaikus, hol modern környezetben, de minden esetben olyan hősökkel, akik a mai magyar társadalmi normák szempontjából peremre szorított helyzetben vannak. A kötetbe olyan történeteket gyűjtöttek össze, amelyek a világ sokszínűségét ünneplik, vagy a sztereotípiákat elkerülve megmutatják, milyen a kisebbségekhez tartozók élete.

 


Kálloy Molnár Péter 
Fotó: Molnár József

Őrültség, amit csinál. Szépirodalmi folyóirat (Nyugat Plusz) 2020-ban? Könyv a filmgyárról, színdarab, álnéven verseskötet? Irodalmi összeállítás Ottlikról, Pilinszkyről, Karinthyról? Televíziós műsor pusztán az értékek mentén? Klip, versekből? Főszerkesztés – majdnem ingyen? Szponzorkeresés művészként; határon túli írók, költők felkarolása? Interjúkötet a netkorszakban?

És nincsenek ellenségei.

Megengedheti ezt magának valaki 2020-ban? Hát milyen őrült Ő? Egy tisztességes tébolyultnak minimum ellenfelei vannak. Neki meg látomásai, amelyeket meg is valósít! Egyiket a másik után. Az ötlettelen hamisítóknak bosszantó lehet! Soha nem lopott ihletet mástól, nincsenek művészi válságai, igaz, unott percei sem…

 

Törzsasztal Szabó Zoltán Attilával videója

 

A Kincskereső videója

 


Botz Yvette: Budapesti Néri Szent Fülöp Általános Iskola – kápolna díszüveg oltár

Nagy tévedés volt belebeszélni a lelkekbe, hogy a nagy elbeszélések kora lejárt. Semmi ilyesmi nem történt, csak át lettek nevezve. Ők maradtak a helyükön, mert ahogy a prédikátor mondja (Salamon, Izrael leggazdagabb királya a könyv szerzője) a Bibliában, ami most történik, régtől megvan. Az alapja mindegyiknek ugyanaz maradt. Az új paradigmák mind valamelyik ókori nézetrendszer gyökereiből táplálkoznak. Csak mutációként élnek tovább.

Igaz, helyreállíthatatlannak tűnő romokat láttattak velünk az idők. forgácsok, törmelékek halmazát, folytathatatlan kísérletnek tűnt a legnemesebb hagyomány, egy váratlan eseménysor új konstellációt teremtett és lábra állt a dolog. Hányszor temették a kereszténységet? S valóban, erősen megrogyott az eredeti, első evangélium eszméje s maguk a hozzá kapcsolódó, vallásos és törvénykező intézmények is csődöt mondtak az önzetlen szolgálat mérőzsinórjához képest. Mégis, új köntösben, a régi, eredeti erudícióval és lelkesedéssel alapítottak egyházat fiatal teológusok, hogy leporolják a Biblia üzenetét, megismertessék tömegekkel a kedvesség örömhírét.

 

Forráskút 9. – A Napút videója

 


Kelebi Kiss István: Öböl – digitális rajz

Van-e adatszuverenitása a közösségi oldalakat használó egyénnek korunkban? Kérdezi egy komment. Jó kérdés. Bármely mellékes információ világraszóló eseménnyé válhat. Az internetes nyilvánosság szinte kötelező. Az ember létrehoz egy virtuális ént a közösségi fórumokon, ami csak részben ő. Inkább képmás. (Avatar.) Előtérbe került, sőt majdnem kizárólagossá vált a digitális mibenlét.

A bináris kód lehetővé tesz szinte minden lehetséges trükköt. A sokszorosítás módosítja identitásunkat. Faktum helyett dátumok, képek lesznek a meghatározói napjainknak. Tények helyett szimbólumok. Árnyékok, ikonok, emblémák. Jelek és kattintások. Egy gombnyomás és feltárul egy-egy államtitok. A hacker bejut még a Fehér házba is. Ha nem vigyáz a másik hacker, aki elszegődött rendőrnek a titkosszolgálathoz. Rablóból lesz a legjobb pandúr.

 


B. Tóth Klári: Párbeszéd a kereszttel

„Nem használom a nyelvet.” Írja Esterházy A szív segédigéi regényében. Tényleg nem használta, csinálta. Újraírta. „A mű sohasem természetszerűleg adott valami, hanem igény és adomány.” Igen. Nem nő sehol magától a szöveg, mint a parlagfű vagy a pitypang. A gondolkodás erőfeszítést igényel. Ha csak úgy eszünkbe jut valami, az nem véletlen. Valaki elvégezteti az agyunkkal, amit a mi érdekünkben akar, hogy meglegyen. A verset nem lehet leszakítani, kitépni a földből. Várni kell rá és elképzelni. Majd leírni. S ez munka, akárhogy is.

 


Nagy Attila: Ablakom

 

Mindig megcsodáltam az univerzumot, mire képes. Nem hihetetlen számomra, hogy léteznek megmagyarázhatatlan, az ember által képtelenségnek tartott jelenségek. A tudás sem abszolút, mindig attól függ, hogy egy jelenség megértéséhez elegendő-e, vagy sem. Az ember egyik legjellemzőbb tulajdonsága a kíváncsiság, amivel az ismeretlen, még nem tapasztalt jelenségeket megközelíti. Ha úgy gondolja, behelyezte a megfelelő skatulyába a dolgokat, valamiféle rendbe illesztette, akkor megnyugszik, és beépíti abba tudásba, amit idáig őseitől megszerzett, megtapasztalt. A világmindenség bonyolult, de vannak összefüggések, amelyek könnyen felismerhetők az érdeklődők számára, és vannak kérdések, amelyekre nem találunk megnyugtató választ. Az isten, a minden felett álló teremtő az ember frusztrációjának az eredménye. Egy olyan menekülő útvonal, amelyet maga alkotott, hogy támaszt találjon, hogy enyhítse félelmeit. A tudomány egyre több, és több felfedezést tesz, sokmindent értünk, vagy hisszük, hogy megértettünk.

 

Százados Ábel kapta a legígéretesebb fiatal filmes díját Cannes-ban
Az M2 Petőfi TV videója

 

Megnyílt Jankovics Marcell kiállítása
A Kincskereső videója

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal