Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Simon Adri: Szent Kinga, zsubrovka, vendetta – Zsille Gábor Lengyel kulturkincsek című kötetéről

 

 

 

 

Szent Kinga, zsubrovka, vendetta

 

Az egyszeri olvasó elbizonytalanodhat, ha kezébe veszi Zsille Gábor új könyvét, a Lengyel kultúrkincseket, hiszen a műfaji meghatározás szerint kultúrtörténeti és irodalmi esszékötetet fogott. Ennek hallatán pedig jó eséllyel felrémlenek előtte még diákkorából az ólmos, befülledt olvasótermi délutánok, amikor effélét kellett olvasnia elgémberedett végtagokkal, sajgó háttal a port nyelve a kollokvium vagy zéhá előtti napokon, hogy aztán a fáradsággal megszerzett tudásanyag két nappal a számonkérés után úgy szökjön ki a fejéből, mint Frank Morris az Alcatrazból. De jó hírem van: ennél a csinos, piros-fehér, olvasóbarát terjedelmű kötetnél szó sincs száraz tudományos szócséplésről. Rendkívül olvasmányos anekdotákban bomlanak ki a lengyel–magyar témájú esszék, melyek egyrészt történelmi vonatkozásban is érdekesek, másrészt meglehetősen jól vannak megírva; azért is mondom ezt magabiztosan, mert korábban többször hallottam őket a szerző előadásában, tehát a cselekmény az olvasás során nagy vonalakban már ismert volt előttem. És aztán újraolvasva mégis megtörtént a varázslat. Mert ha valamit jól mesélnek el, akkor többedszerre is szívesen hallgatja az ember, akár egy jó viccet. Ahogy ez meg is történt, Szentmártoni János barátunk többször újrameséltette szerzőnkkel a rettenetesen csúnya Jagelló Anna férjhez adásának krónikáját…

Akit a lengyelek, a miénkkel összefonódó történelmük eddig nem érdekelt vagy nem szerette, az meg fogja szeretni és mindenekelőtt ismerni. Több száz éves történelmi korok elevenednek meg: a már említett Jagellóké, Anjou Szent Hedvigé, Árpád-házi Szent Kingáé, de elkalauzol bennünket a szerző Balassi és II. Rákóczi Ferenc lengyel vonatkozású viselt dolgain keresztül a második világháborúig, majd tovább egészen II. János Pál pápa első magyarországi látogatásáig. Van a könyvben bizarr, horrorisztikus sztori – ami voltaképpen Arany János Zách Klára című balladájának elemzése –: a krakkói illetőségű Kázmér herceg (a későbbi Nagy Kázmér lengyel király) Visegrádra látogat, ahol elcsábítja egy nagyhatalmú udvari ember szűz leányát, a szörnyű haragra gerjedt atya pedig fegyverrel a kezében ront a királyi lakosztályba. A király megsebesül a karján, a fiait védelmező királynénak négy ujját kaszabolja le a toporzékoló, kardjával hadonászó nemes, Zách Felicián. Az igazi horror azonban csak eztán jön. Miután a testőrök ártalmatlanná tették – értsd: miszlikbe aprították –, kegyetlen a megtorlás: a levágott ujjakért Felicián családját harmadíziglen kiirtják, jószágvesztésre ítélik, és csak néhány kellően távoli nőrokon menekül meg a tömegmészárlástól. A vendettának mint ősi szokásnak a kulturált Európában – és nemcsak Szicíliában – ugyanúgy hagyománya volt, mint a „barbár” afrikai, ázsiai, dél-amerikai közösségekben…

Van itt továbbá a magyar népmesék sárkány-motívumát idéző történet egy Visztula menti helység különös gusztusú sárkányáról, aki afféle védelmi pénz gyanánt évente háromszáz ifjú szüzet kebelezett be, s cserébe megkegyelmezett a városkának. Végül Krakus, az ott élő nemesember oldotta meg a tarthatatlanná vált helyzetet: salétrom, kénkő és egyéb gyúanyagok elegyét tálalta egy birkairhába töltve a fenevadnak, akinek gyomrában a kemikáliák lassan reakcióba léptek egymással és a környező lágyszövetekkel, tantaloszi kínokat okozva gazdájuknak. Eztán a szörny a Visztula vizével próbálta enyhíteni gyomorégését, vesztére: a lenyelt víz a kémiai folyamatokat katalizálva szétrobbantotta őt, a város a megmaradt szüzekkel együtt felszabadult, és Krakkó azóta megmentőjének nevét őrzi.

A modernebb korokat és komolyabb témákat kedvelőknek a II. világháborús fejezetet ajánlom; röviden olvashatunk itt a Lengyel Királyság 18. század végi feldarabolásáról és az ezt követő másfél évszázad viszontagságairól, arról, hogy Lengyelország hosszú történelme során keletről-nyugatról-északról folyamatos támadásoknak volt kitéve a környező nagyhatalmak részéről, és egyedül Magyarországgal, amellyel csaknem ezer esztendőn át határos volt, nem vívott soha területszerző háborút. Innen jut el a második nagy háborúig, a szovjet–német megnemtámadási szerződésig és annak következményeiig a lengyelekre nézve, s a magyarok szerepvállalásáig a lengyel katonák és civilek mentésében.

A 20. századi irodalom iránt érdeklődők örülhetnek, amikor az Illyés Gyula, Márai és Nagy László lengyel kötődésével, fordítói munkásságával foglalkozó fejezetekhez érnek, illetve utóbbi lengyel recepcióját is tárgyalja a könyv. Szó esik a Nagy László által fordított Zbigniew Herbertről és Tadeusz Nowakról, akikkel a költő baráti kapcsolatot is ápolt. Végül krónikásunk felidézi a Vodka zsubrovka című Nagy-verset, s elmeséli a bölényfüves vodka receptjének és a vers keletkezésének történetét is, valamint megosztja velünk saját Bölényfüves vodkáját – egyszóval még egy remek Zsille Gábor-verset is olvashatunk a könyvben. Természetesen felbukkan a szerző kedvenc költője, az 1945-ben született krakkói Adam Zagajewski is a Csudálatos találkozásaim Zagajewskivel című fejezetben. Számomra az esszékötet talán legmegnyerőbb tulajdonsága, hogy gyakorlatilag bármely olvasni tudó korosztály és társadalmi réteg élvezni fogja, ha fellapozza; általános és középiskolások, egyetemisták, kamionsofőrök, ipari tanulók, politikusok, közmunkások, topmenedzserek és nyugalomba vonult drogbárók: tessenek a szavamon fogni.

Szót kell még ejtenem a vizuális kivitelezésről: Jakatics-Szabó Veronika ötletes, tág képzettársításnak teret hagyó, hagyományos ábrázolástechnikájú (vagyis felismerhető karaktereket megrajzoló) grafikái illusztrálják a kötetet, melyek fekete-fehérben készültek, így sok helyütt a fények és árnyak játékával keltik életre a narratívát és hoznak létre különös hangulatokat, akár Jim Jarmusch filmjei.

 

Zsille Gábor: Lengyel kultúrkincsek. Széphalom Könyvműhely, 2017

 

  
  
 

Simon Adri (1974) költő, a Veranda Művészeti Csoportalapító tagja.

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.