Turányi Tamás: Meghívó
Nem tudom, mi történik velem,
gyanakszom. Fél év, egy év,
dél és éjfél, innen minden
egyformán messze van,
Duna, Nílus, Hernád,
rendőrséggel, villamossal teli városok,
rizsföldek és repcetáblák,
Sziklás-hegység, lankák és lapályok,
borsodi sem-sem táj,
monitorként pislogó varjúpöttyös ég,
fény alanyi jogon, múltam nincs,
csak bűnöm, bátran aláállhatok.
Part finom homokja? Várj.
Szeretnék hegyeket? Nem most.
Puskaport szárazon, batyut évekig küszöbön,
eljött a nap, hogy be kell nézni kő alá,
felfordítani cigánykártya asztalon hasaló
utolsó lapjait, betegség, katonatiszt, remény,
zsák búzába döfni ünneprontó ujjam,
meg kell várni, milyen érzés.
Megjelent: 2014-08-06 12:48:47
 |
|
Turányi Tamás (Kaposvár, 1966.) költő, író |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
