Markovics Anita: Végigizzadni Európát
Végigizzadni Európát
végigizzadtuk és végig szeretkeztük Európát
felpofoztuk a törököt
békeidőben elvesztek a fegyverek
és kitömött állatok kerültek az egyre kisebbedő szobák falaira.
" la maison de mes grands-parents vient de craquer en deux "
felnőttem mert ki tudom mondani franciául
hajdan csinos tágas porta több szobával
széles lépcső vitt fel faragott díszekkel kétoldalon
itt üvegszőrű macskák gömbölyödtek
hosszú birtok szigorú tömött kert tágas istálló
és lefelé nyugatnak lejtett egy út
apámmal gyakran mentünk arra
kicsi voltam féltem a magas kukoricában elveszek
a ribizlibokrok között elveszek
a birsalmafák alatt elveszek
a tó fölötti pallót víz takarta rálépni féltem
és apám a jegenyék a sörösüvegek alatt elveszett
pedig ketten tartottunk a lenyugvó napba
álmomban ha arra tévedek
a beszántott tó feldereng
van egy férfi is akinél láttam ugyanazt a pallót
nem féltem rálépni csak meglepett
ugyanannyi idős mint apám volt
pedig tudom félnem kellene
ha álmomban vele tévedek
a keskeny úton keletre visz a palló
imádkoztam hogy a kertjében ne legyen jegenye
változékony sűrű növényzet között jutottunk el ide
--- nem tudom nekünk lesz-e portánk
sörösdobozok strázsálnak
lefelé megyek
meg akarom kérdezni tőle volt-e itt tó
s ha igen azt is beszántották
de ha ránézek mindent elfelejtek annyira szeretem
pedig egyedül gyalogolok a napkeltében
marihuána levelek csapnak arcon
vagy kukorica
körhinták
falakról kitömött szarvasok
kardok, török szablyák
hova tartok Istenem
Megjelent: 2017-11-17 08:00:17
 |
|
Markovics Anita költő, újságíró |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
