Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Cservinka Dávid: jön az új

 

jön az új,

meg a hideg. senkinek semmit sem kívánok; amúgy is, inkább lenne cseresznyevirágzáskor, avagy amikor megszülettem, ősszel, még küszködő fák alatt.

csak egy alkalom, hogy megint igyunk, perszehogy koccintsunk kiremire, leereszkedő szemhéjjal, pezsgőspohárral kezünkben fofofofogadkozzunk,  hogy  jövőre  majd illetve idén nem iszunk, nem dohányzunk, nem eszünk, nem szeretünk és levegőt sem veszünk.

felfüggesztett, kimerevített idő. az elsápadó éjfél csöndes zavarában bedobom a reménytelenül szerelmesek gyomorkeserűjét; az élettől melankóliások gyomorkeserűjét; a karácsonykor holtan találtak gyomorkeserűjét; Petri és Bukowski gyomorkeserűjét és azokét, akik még 2086-ban is élni fognak.

nem leszek köztük, nem leszel köztük, talán már holnap sem. akár ma is megeshet. mindig azt gondolom, még egy perc, aztán semmi több, pedig még nem tudom, hogy milyen szaga van az űrnek, hogy átköltözik-e belém az eltaposott virágok lelke, hogy a szinesztéziáról másoknak is a színestészta ugrik-e be, meg egyáltalán, ha már a kocka el van vetve, bele lehet-e lépni még egyszer, ugyanabba a folyóba.

nyakamba engedem tehát a jéghideg szelet, reggel hónom alatt friss kenyér lesz, kabátzsebemben vaj, és elfelejtem majd, hogy folyékony halmazállapotban összekeveredik a szív, a test és a logika a tudat nikotinsárgára kopott iratrendezőjében. nekem minden nap új év, elszorított torkú visszaszámolás, sevelem, senélkülem.

 

 

 

 



  
  

Megjelent: 2017-01-01 17:00:50

 

Cservinka Dávid (Budapest, 1986) költő

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.