Lajtai Gábor versei (keser, Egy szó elég)
keser
Bohócok röhögnek rajtunk
Nélkülünk foszlik a nyár
Különből együttbe hajlunk
Türelmünk ránk kiabál
Semmivé porlad a minden
Ködlepte dzsungel a rég
Lesz-e még holnap a nincsen
Lesz-e időnkből elég
Vágyaim köröttem ülnek
Sámándob túlélni hív
Vadakká így szelidülnek
Szavadra dobban a szív
Egy szó elég
Nyomaszt az éj, riaszt megannyi rémalak,
Magányba zárna szétziláló orkán,
És egyre jobban szűkülő csatornán
Kínlódva folynak át hozzád a bús szavak.
De nem hagyom, hogy űzzön megvadult vonat,
És cáfolom, hogy léterőm ma fogytán,
Egy szó elég, egy perc a boldog órán –
A vágy, mely céljaimba oltja sorsodat.
Megjelent: 2016-07-14 07:00:00
 |
|
Lajtai Gábor (Budapest, 1969 - 2020) költő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
