Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Rigó Béla: Apokalipszis

 

A lászlai templomra kente
fekete mocskát a halál.
Nagyapám jár ott éjjelente,
kivert kutyáknak prédikál.
Nagyapám, Gyökemati Sándor
halotti zsoltárt énekel.
Hörög a vén komondor kántor
egyenesen az égre fel.
Az isten házán rossz a padlás.
Holdlámpással benéz az Úr,
számlálja népét. Nem maradt más,
ki őt dicsérné – magyarul.
Vonít a kántus fel az égig.
Dörög a menny rá: – Kik ezek?
Szakadjon rájuk ez a régi
csillagpoloskás mennyezet!
A részeg pap! Lám, újra gajdol.
Az árokpartról visszatért.
Ott virradt rá egykor a hajnal,
derengve lepte be a dér,
s a hívô nyáj hiába várta…
– Késtél, fiam! Már nincs hadunk.
Holtak, kutyák maradtak hátra,
hát nékik mondd: feltámadunk!
– Ámen, Uram! Kutyák és holtak.
Nem is lesz más itt egyhamar…
Láncukon több nyelven csaholtak,
most, hogy kiverték, mind magyar.
Bocsáss meg, ittam! Mit tehettem?
Sebem régi, de gennye friss.
Földem eladták, és felettem
felosztották a mennyet is.
Nem ember voltam, kicsi ország.
Úgy vágtak a határok át,
ahogy ízekre darabolták
a köszvényes Monarchiát.
Két lányomat kétfele lökték.
Hasában anyja vitte el
a kisebbiket… Mindörökké…
Ámen! Azóta inni kell!
Hiszen itt áldásoddal lônek
ma is Terád! Szent ez a hely:
Úrasztalunk. Eszünk Belőled,
véreddel telik a kehely.
De lesz Igéd az embereknek?
Jövel, Szentlélek… Hát mikor?
Uram, ma Téged sem szeretnek.
Csak a kenyér kell. És a bor.
Hullik, szökik, felejt a néped.
Nincs nyájad, aklod. Nincs tovább.

  
  

Megjelent: 2016-06-09 07:00:00

 

Rigó Béla (Kolozsvár, 1942 - Budapest, 2017) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, forgatókönyvíró

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.