Videó:
 

Újdonságaink:
Rendezvényajánló:
V okt. 22, 2017 @17:00 - 12:00AM
Élő magyar festészet 2017 - A hal
V okt. 22, 2017 @17:00 - 12:00AM
Szakács Imre: 7x7 - Kiállítás
V okt. 22, 2017 @17:00 - 12:00AM
Zvolszky Zita: Angyal-Ember-Áldozat c. kiállítása
V okt. 22, 2017 @19:00 -
Mészöly Miklós–Polcz Alaine: A bilincs a szabadság legyen
Cs okt. 26, 2017 @20:00 -
drMáriás: A szeretet soha el nem fogy - Kiállítás
V okt. 29, 2017 @19:00 -
Suttogók a Nyitott Műhelyben

Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

 

 

 

Az ajándék

 

Kovács Béla kisnyugdíjas tisztességes ember hírében állott. Egész életében tisztelte a jogot, betartotta a törvényt, soha nem került összeütközésbe a hatóságokkal. Ezért aztán ugyancsak meglepődött, amikor a kerületi kormányhivataltól ajánlott levelet kapott. Ebben kifejezték nagyrabecsülésüket és közölték, minden kisnyugdíjast megillető ajándékcsomagot fog kapni a közeljövőben. Kovács Béla nem volt semmi jónak elrontója, hagyta, hogy szívében eláradjon az a kellemes melegség, amely ilyenkor a gondoskodás, öröme, a szeretet jele. Meghatódott, hogy így gondolnak rá, ennyi év után is. Még az aláírás is megbizsergette, az a néhány szőrszál is felállt volna a hátán, ha tudott volna. De ez ebben a korban már csak így van, minden meghatja az embert, ami szeretettel, szívből jön. A levél végén ez állt: pártja, és kormánya.

Nem is emlékezett rá, mikor volt érdeklődése középpontjában a politika. Azt tudta, hogy amióta nem foglalkozik vele, nyugodtabb lett az élete. Nem volt nagyigényű, sőt, szerény emberként ismerték a lakótársai is. Igaz, kis nyugdíjából nem igen szőhetett világot megváltó álmokat, végül is, a merjünk nagyot álmodni kora lejárt, ezt ráhagyta a fiatalokra. Amikor kiderült, már csak egy pártra lehet szavazni, nem is látta többé értelmét annak, hogy részt vegyen az országgyűlési választásokon. Mindennel nagyon meg volt elégedve, nem szenvedett hiányt semmiben. Csak a reumája, az kínozta rendületlenül. Kapott rá gyógyszert, de amikor azt kellett eldöntenie, milyen kiadásokat csoportosítson át a költségvetésében, lemondott arról, hogy kiváltsa.

A kormány sokat gondolkodott azon, mi lenne a jó megoldás? Mindig több legyet szerettek ütni egy csapásra, és így volt ezúttal is. Utalvány lett volna a kedvező konstrukció, amelyet mosolygós állami alkalmazottak hordtak volna ki éjjel-nappal, de amikor egyik miniszter azt javasolta, hogy e helyett inkább valami komolyabb tárgyat kellene átadni a tisztességben megöregedett polgároknak, hogy emlékeztesse őket kormányuk nagyvonalúságára, akkor a javaslatot azonnal megszavazták. Kis szervezés után az IKEA-t bízták meg az ajándékcsomagok elkészítésével. A választás azért esett erre a cégre, mert ki akarták hangsúlyozni, hogy az ajándék nem csak hasznos, de játékos is. Kapnak is valamit, meg nem is. Ha ugyanis veszik a fáradságot, és helyesen értelmezve a magyarra fordított szerelési utasítást, képesek is lesznek összeállítani a tárgyat, olyan élményben lesz részük, mint még soha. A szállítás módja már nem volt kérdéses. Postán kiküldik a csomagokat, és akit nem találnak otthon, a szokásos módon értesítést kap arról, hogy mikor mehet be ajándékáért a legközelebbi postahivatalba.

Eljött a nagy nap, amely nagy fordulatot hozott Kovács Béla kisnyugdíjas életébe. Egy borongós decemberi délelőtt két csöngetést hallott. Kinyitotta az ajtót, és két postás állt ott, hatalmas csomaggal. A postások szabadkoztak, hogy csak így, hívatlanul beállítottak, és mindjárt ketten is, de a csomag méretéből látnivaló volt, hogy ezt egy ember nem bírta volna el. A szakszervezetük tiltakozására született meg a döntés, hogy ez a feladat nem egy egész, hanem két embert kíván. Kovács átvette a csomagot, és ezt a tényt aláírásával igazolta. Nagy nehezen bevonszolta a szobába, és leült mellé a fotelba. Azon töprengett, milyen szerencsés is valójában, de azt nem tudta eldönteni, hol kezdjen hozzá. Áthívta volna a haverját, de hát nem ér rá, mert ő is megkapta a kormány ajándékát, és azzal van elfoglalva. Izgatottan látott neki a kicsomagolásnak. Alig bontotta meg a vastag papírt, egy kis levélke hullott belőle a földre. Elővette a szemüvegét, és elmélyülten olvasni kezdte a kék boríték tartalmát.

Szeretve tisztelt Kovács Úr! Pártunk és kormányunk arra az elhatározásra jutott, hogy egyszer és mindenkorra megoldja a nyugdíjasok problémáját, ezzel a kis ajándékkal kedveskedik önnek, és társainak. Ezúton közöljük, hogy a nyugdíjalap kimerült, a továbbiakban nem tudunk nyugdíjat folyósítani. Nagyon reméljük, hogy a nyugdíj nélküli jövő kialakításában segítséget tudunk nyújtani ezzel a tárggyal, amelyet nagy szeretettel nyújtunk most át önnek. Hogy a dolgot ne fogja fel tragikusan, abban segítségére lesz az IKEA legújabb terméke, amely igyekszik sok örömet szerezni az ön számára. Az összerakás egyszerű, mindössze három alkatrészt kell a rajzon látható sorrendben összeszerelni. A szerszámokat a csomagban megtalálja. Sajnáljuk, hogy a teljes folyamatot nem tudjuk finanszírozni, de gondoltuk, így is nagy segítséget nyújthatunk a rászorulóknak.

Kovács úr megfordította a cédulát, ahol az összeszerelt tárgy képe volt látható a termék megnevezésével: Lapra szerelt koporsó (ében).

 

 

Creative Commons Licenc


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.