Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Dinók Zoltán: Az éhes takarítónő

 

– Kell egy csésze kávé? – kérdezte Emília Nem, inkább egy forró tea!

Emília hozzálátott a tea elkészítéséhez. Reggel volt, kilenc óra körül járt. Zoli éppen munkanélküli, Emília meg náthás volt, ezért volt betegszabadságon. Reggeliztek. Zoli minden falatot alaposan megrágott.

Együtt végezték a háztartási munkát is. Nemcsak Emília mosogatott és főzött, hanem Zoli is besegített. Jól elvoltak kettesben, így jobban odafigyelhettek egymásra, hiszen egyikük sem dolgozott.

– Remélem nem kapom el tőled a náthát! – mondta Zoli.

– Ne aggódj, holnapután már úgyis dolgozol, és a náthám nem veszélyes!

Az ajtó felől mindenféle koppanásokat hallottak. A takarítónő volt az, szerdán szoktak a lépcsőházban takarítani. Emília figyelmes lett a zajra. Kinyitotta az ajtót. A takarítónő zavarban érezte magát.

– Ne haragudjon, csak kicsúszott a kezemből a felmosó!

– Semmi baj! – mondta Emília

Az asszonynak az orrát csiklandozta a frissen készült kávé illata. Emília látta ezt, hát megkérdezte: – Megkínálhatom egy kávéval?

– Nagyon kedves, elfogadom!

Bekísérte az asszonyt a konyhába. Zoli nem nagyon örült neki.

– Ő a férjem!

– Jó reggelt kívánok!

– Magának is!

A takarítónő helyet foglalt. Jól esett neki a kávé. Izzadt homlokát megtörülte, majd az asztalon látható sok finom szendvics láttán összefutott szájában a nyál.

– Nem kér egy kis szendvicset? – kérdezte Emília

– Egy szalámis zsemlét elfogadok, nagyon megköszönném!

Emília így kiszolgálta a nőt. Úgy falt, mint aki legalább három napja nem evett. Zolinak ez feltűnt nagyon, igazán megszánta.

– Egyen csak annyit, amennyi belefér, látom, nagyon éhes!

– Tudják, nem sokat keresek! Meg aztán három gyerekem is van!

Így Emil még készített neki szendvicset.

– Mindig maga takarít itt? – kérdezte Emília

– Igen! Szerdánként mindig!

– Ezt mi köszönjük! – mondta Zoli

– Nincs mit! Hiszen ezzel keresem a kenyeremet!

Befalta a szendvicseket aztán azt mondta:

– Megyek, mert még hátra van a felső emelet! Még egyszer köszönöm a szendvicset!

– Nincs mit!

– S maguk nem dolgoznak? – ha szabad megkérdeznem?

– A férjem munkanélküli most, én meg náthás vagyok.

– Hát gyógyulást kívánok!

S azzal elköszönt s ment takarítani.

– Rendes nőnek tűnt! – mondta Emília

– Igen! Nem egy egyetemet végzett professzor, de jólelkű! Ez a lényeg.

Zoli a szobába ment tévézni, míg Emília elmosogatott.

Szegény takarítónő meg most legalább teli hassal takarított tovább.

  
  

Megjelent: 2016-01-09 17:00:00

 

Dinók Zoltán (Kecskemét, 1981) író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.