Keresés a honlapon:

Lénárt Zsuzsa: Lenyomat

 

A kellemes nyári szél magával hozta a frissen vágott fű illatát. Mélyet szippantott a levegőből. Egy hullámos, vörösesbarna tincs komiszan omlott az arcába. Zöld szemeit ezüstös csillogású füstös szemsmink, barackos arcpír és lazacos rúzs hangsúlyozta ki.

A lábait belebújtatta a bézs tűsarkúba. Felállt. A combközépig érő zöld ruha szépen kiemelte karcsú, nőies alakját. A virágoskert közepén egy fehér kő állt. Lassan odasétált. A lágy esésű ruha minden lépésnél meglibbent.

Pontosan követte az instrukciókat. Leült a kőre. A lábait duplán keresztezte. Hátrahajtotta a fejét. Megrázta a frissen göndörített fürtjeit. Előre dőlt. Térdére könyökölt. Távolba nézett. A kamera felé fordult. Egyik hosszú ujjú ruhát vette fel a másik után. Sminket és frizurát igazíttatott. Fényképezőgép kattanások és vaku villanások kísérték minden mozdulatát.

A munka végén az öltözőben fáradtan roskad a székre. Először a gumiharisnyát vette le magáról. A bőrén ottmaradt az anyag mintájának nyoma. Lehúzta a zipzárt a ruha hátulján, ami könnyedén lecsusszant a testéről a földre. Bő farmerba és pólóba bújt, majd felvette az előzőnél egy számmal nagyobb cipőjét. Sminklemosóval megtisztította a bőrét. Előbukkant a smink alól sápadtsága és beesett, karikás szeme.

Másnap korán reggel ébredt. Időre jött érte a busz. Mindig időben jön. Hetente háromszor. Már egy éve.

Lassan lépett be az épületbe. Egymás után tette meg a lépéseket. Gondolkodás nélkül. A megszokott útvonalon. Már várták. Beült a székbe. A nővér beszúrta mind a két tűt, és forogni kezdett a művesegép pumpája.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2015-07-06 16:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.