Kőhalmi Ildikó: Tér-plasztika
ez csak szépészeti hóesés egyszerűsített tér-plasztika
időlegesen eltűnő rések optikai csalódás az első esésig
tiszta esztétikum és megannyi alattomos ábra
a félelem aszfaltrepedése vonzza a labilitást
és bizonyságot kanyarít az alternatív jóslatok köré
halogén sarki fényben gyerek rohan nyelvére havat gyűjt
mire feleszmél öregember bottal molyette elnyűtt kabátban
a haláltól nem csak a lábtöréstől retteg mióta özvegy
de mióta is markában számolatlan évszakok csörgő apró
forgatja fényes úgy ragyog mint hajdan volt asszonya teste
onnan gyöngyházfény lábnyom innen letapadt idő
egymáson recsegve elcsúszó kristályrácsok fékek és fogak
csikorgás tompa puffanás sziréna megszakadt vonal
véletlen tél van január két pont között legrövidebb nappal
ezen a délkörön mától indokolttá válik a belső remegés
Megjelent: 2014-08-09 16:01:45
 |
|
Kőhalmi Ildikó (1967) költő, dalszövegíró |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
