Videó:
 

Újdonságaink:
Rendezvényajánló:
Cs szept. 21, 2017 @18:00 - 12:00AM
Kontúrok hasadnak ki a hideg dióda sugárzásból - Kiállítás
Cs szept. 21, 2017 @18:00 - 12:00AM
Martinkó Márk: Mesterséges zöld - Kiállítás
Cs szept. 21, 2017 @18:00 - 12:00AM
Ember Sári: Hosszúélet - Kiállítás

Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

 

 

Mikó László Zoltán „Blog az antik Rómában" – Hyperión 2017

 

Gaius Verres vagyok, nemrég még Szicília köztiszteletben álló propraetora. Tiszta lelkiismerettel állíthatom, majd' három éves ottani munkám eredményeként e provincia felvirágzott, a kereskedelem és a hozzá kapcsolódó iparágak soha nem látott mértékben fejlődtek. Különösen a kultúra, azon belül is a műkincsgyűjtemények fejlesztése terén értem el kimagasló eredményeket! A sors kegyetlen igazságtalansága, hogy ellenségeim találtak egy velejéig gátlástalan ügyvédet, bizonyos Cicerót – micsoda név, Iupiterre! –, aki jó szónok (ezt el kell ismernem), de pénzért bármilyen ügyet elvállal, és bármilyen hazugságra képes, csak hogy lejárassa mégoly ártatlan ellenfelét! Nos, ezt az embert vásárolták meg szicíliai és római ellenségeim, s ő most perbe fogott. Holnap lesz az első tárgyalási nap, fel kell készülnöm! Ti olvashatjátok elsőként, hogyan fogom tényekkel bizonyítani, mi mindent tettem Szicíliáért, a Római Birodalomért!

 

Egyszerűen fel vagyok háborodva, ezt a papírt azért írom, hogy ezt kiadjam magamból.... Nem mintha úgy gondolnám, hogy sokan fogják olvasni, legfeljebb a rabszolgáim, mert ha ezt a lapot valaki olvasni fogja, akkor az a stultus Cicero ezeket a szavakat is kiforgatja majd....

Az egész úgy kezdődött, hogy Szicília helytartója lettem, Propraetor Gaius Verres.... Hát, picit többet fizettem az általános rangon alapuló ugratásnál ezért a címért.... Az elődöm gyengekezű volt, alig kereskedtek Szicíliában, száraz és unalmas ember volt... De mikor megérkeztem, Szicília felvirágzott, hisz a lakosság végre azt termelte, amiből pénzt lehet szerezni, és így a kincstárat gazdagítottuk.... Az utókorra is gondoltunk, így a lakosságtól (természesen az ő megkérdezésükkel) elhoztuk a különböző artemeket, szintén a kincstárat növelve ezzel. Természetesen, mivel ez a felvirágzás nekem volt köszönhető, én is kivettem a részem a jutalomból, és néha foglalkoztam ad ludumokkal, picit élveztem az életet... Dehát nem engedheti meg magának az ember, ha megdolgozott a pénzéért, hogy magára költse? Voltak páran, akik nem helyeselték az életmódot, viszont okulva Superbus esetén, megtoroltam az ellenem érkező vádakat (nem halálbüntetéssel, csak rágalom miatti adós rabszolgasággal, de ez a Cicero folyamatosan az ellenkezőjét állítja), ez mindig remekül beválik... Jupiter a tanúm rá, hogy már Kis-Ázsiában is csak az ipart fejlesztettem és a műkincsek listáját bővítettem jó barátommal, Corneliussal, és most ez a Cicero ezt is ellenem hozza fel, mint a ,,Lakosság aránytalan adóztatását és saját vagyon korrupcióval történő bővítését"... Botorság, csináltam én valaha is ilyet? Róma gazdagodott, Szicília egy erős kezű uralkodó kezében van, és soha sem virágzott még így a kereskedelem.... Erre jön ez a stultus, aki ha csak a maxilláját kinyitja, máris egy döglött ló kellemesen pikáns bukéja árad felém, és elkezd vádolni gyilkossággal, rossz magánélettel, és egyébként is, azt a hatalmas orrát ahelyett, hogy a saját bűzét észrevenné vele, beleüti mindenbe.... Ráadásul a nép kedveli őt, hisz jó szónok, csak épp bármire rávehető, ha pénzt adnak neki.

De van egy tökéletes tervem, hogy Mercurius ily aljas genusát hogyan szereljem le. Ha szónoklással és ügyvédekkel nem is, Marcus barátom segítségével meg tudom nyerni a pert, ugyanis jövőre már ő lesz a bírák elnöke, csak annyi idő alatt már megmérgezi szavaival ez a kígyó az összes iudicomot, és elítéltet engem. Pont kapóra jött, hogy egy másik provincia, nevezetesen Bithünia helytartója igazi bűnökkel kerül a bírák elé, hisz így, valódi bizonyítékokkal, egy sürgősebb ügyet hamarabb rendeznének, és mire rám kerülne sor, addigra Cicerót elküldhetnék... Hát, ha minden út Rómába vezet, akkor minden római út kivezet Rómából, szóval az egyik úton el, messzire. Viszont, mint látom, kezd kifogyni a tintám, és le is higgadtam, szóval ezt a lapot most be is fejezem.....

2.lap

 

    Nem gondoltam volna, hogy erre szükségem lesz, de újabb lapot kezdtem, ugyanis megkezdődött a tárgyalásom.... A bithüniai kormányzó tárgyalása előtt, hogy szakadna be alatta a Kolosszeum oroszlánharc közben.... Cicero, ahogy a zsarolólevélben is megírta, prostitúcióban való közreműködéssel, gyilkossággal, aránytalan adókkal és még sok mindennel zsarolt, miket most nem részleteznék. Viszont ezeket a vádakat határtalan ügyességgel adta elő, úgy, hogy én is majdnem elhittem.... ezután jöttek a tanúk, más szóval azok, akik elindították ezt az igaztalan vádat. Példának okáért, egy rusticus mulier, akinek a férjét állítása szerint meggyilkoltam azzal, hogy két napon keresztül napi 24 órás munkaidővel dolgoztattam kint a földön, és korbácsoltattam, ha nem teljesítette, amit parancsoltam. Botorság, hiszen hagytam neki pihenőidőt és 3 óra alvóidőt, tehetek én róla, hogy a hajcsárom délben hagyta neki az alvóidőt, szúnyograjzás idején? Ezt mind el is mondtam, de ennek a bírónak nehéz a felfogása, mert ,,embertelen körülmények közötti dolgoztatás miatt" az accusatiot helytállónak mondta. Ezután Szicília előző kormányzója jött, azzal a váddal, hogy egy kereskedelmi flotta élén indult el egy évre Kis-Ázsiába, hogy segítsen az ottani kolóniaiaknak, ellátmányt vigyen nekik, és mikor visszajött, két éven keresztül nem tudta a meglévő dignitatejét érvényesíteni, mert én hamis üzenettel hosszabbíttattam meg kormányzó-helyettesi rangomat. Erre nem is tudtam mit mondani, hisz korábban én magam mondtam, hogy a kereskedelmet nem tudta érvényesíteni, és az üzenet pedig... Küldtem a Földközi-tengeren egy halászhajót a hozzájárulásáért, azzal, hogy ha nem jön vissza az üzenet, azt igennek veszem, hát valószínű, hogy praedonumok kezébe került a hajó, tehetek erről? Hát persze, hogy nem, de a bíró ezt trükközésnek veszi, szóval ezt az érvet sem fogadta el... Nyilván lefizették őt ezek a mocskos gazemberek, én ilyen tisztességtelen gaztettre sosem vetemednék.... Pártatlan bíró, hogy menne az infernumba.... Két nap múlva viszont jönnek az ünnepek, sorban egymás után, úgyhogy ha holnap és holnapután sem fogják a tárgyalásomat befejezni, akkor esélyem lesz arra, hogy végre egy tiszta észjárású, megvesztegethetetlen bíró vizsgálja az ügyemet, és ezt a Cicerót leállítsam... Most már csak reménykedem, de úgy döntöttem, hogy a tárgyalások után (ha lesznek), újabb lappal fogom lezárni a beszámolómat, hogy majd később, mikor már az igazság eltünteti Cicerót az utamból, visszatekinthessek, milyenek voltak ezek az idők...




3. lap



Nem tudtuk elhalasztani a tárgyalást, és láttam a bírón, hogy vesztettem, hát feladtam.... Legyen hát igaza ennek a malusnak, ha annyira akarja, 3 millió szesztercius nekem semmi, 40 millió komoly kéréséhez pedig ő sem volt elég pofátlan, épp csak megemlítette, és vitázott fél órát miatta (ez még nála csak a reggeli torna, a kutyájával is többet vitázik, ha az épp nem ugat a járókelőre), aztán engedett. Épp hajón vagyok Massilia szép városa felé, vagyonommal, családommal (már azokkal, akik épp hajlandók voltak velem jönni), és rabszolgáimmal. Nyugodt, kellemes életet tervezek élni ott, esetleg veszek egy cirkuszt, és abban fogom a rabszolgáimmal szerezni a pénzt.... Nem nagyon bánom, hogy Szicíliát ott kell hagynom, úgyis poros volt.. Mondjuk azért az a bíró komolyan... Á, mindegy, lényeg az, hogy boldog életet fogok élni Massiliában, és nem is fogok gondolni Szicíliára és a politikára. Örömmel hagyom ott azt a koszfészket... Na de ennyit is erről, vettem egy szép villát már, egy pár kisebb ház helyére fog épülni, ott csak pár szegény él, majd esetleg szolgáknak felfogadom őket, és élvezem ott a gazdagságot. Állítólag van ott egy gazdagellenes mozgalom, de engem csak nem fognak bántani, hiszen én csak jót akarok mindenkinek, békét, és nyugalmat. Politikai karrieremnek ezennel vége, Garrius Verres voltam.

Őszintén szólva nem tudom, fogja-e bárki olvasni ezt a pár papírfecnit, az én életemben sokat jelentettek, máséban talán nem... De ha valaki majd olvassa, ez egy ártatlan ember karrierje derékba törésének történte, amit egy csapatnyi conituraionis okozott.

 

 

Creative Commons Licenc


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.