Videó:
 

Újdonságaink:
Rendezvényajánló:
K aug. 22, 2017 @18:00 - 12:00AM
Ember Sári: Hosszúélet - Kiállítás

Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

 

Hárfa és parittya

Ige-belégzés/kilégzés

 

    Mikor félnem kellene is, én bízom Benned. Isten által dicsekedem az ő igéjével.”(56. zsoltár 4-5.) Az igéből szőtt énekeiről híres Dávid írta le ezt a sort, amikor üldöztetéseket szenvedett el Saul király részéről.

Dávid tudta, hogy a félelem a hit ellenkezője. Ugyanúgy előrevetít, mint a bizakodás. Csak más előjellel. Nem szabad édesgetni a rossz gondolatokat. Ha meg is fordul a fejében az embernek a feladás, el kell utasítani, ki kell zárni rögtön.

 

Verebi Máté „Blog az antik Rómában" – Hyperión 2017

 

Amantius vagyok, a Colosseum állatgondozója. Nem mondhatnám, hogy átlagos életem van. Egy labirintusban élni a föld alatt nem éppen egy álom, viszont olyan titkokat ismerek, amelyeknek csak kevés ember van a birtokában. Hogy milyen titkok rejtőznek az épület falai között? Nektek elárulom, de csak nektek!

 

„…a jelen nem tör meg, a jövőtől nem félek.”
Marcus Aurelius-Elmélkedések, IV.könyv, 49.

Mithras adjon egészséget nektek, hőn szeretett olvasóim! A mai történetem mottójául eme szövegrészt választottam, mivel amit elmondok, vagy 12 évet nyúlik vissza az időbe, Lucius Calpurnius Pios és Publius Salvius Iulianus consuli esztendejébe. Viharos év volt ez mind a nagy nyugati birodalom, mind az én életem jövőjét tekintve.   

Mikó László Zoltán „Blog az antik Rómában" – Hyperión 2017

 

Gaius Verres vagyok, nemrég még Szicília köztiszteletben álló propraetora. Tiszta lelkiismerettel állíthatom, majd' három éves ottani munkám eredményeként e provincia felvirágzott, a kereskedelem és a hozzá kapcsolódó iparágak soha nem látott mértékben fejlődtek. Különösen a kultúra, azon belül is a műkincsgyűjtemények fejlesztése terén értem el kimagasló eredményeket! A sors kegyetlen igazságtalansága, hogy ellenségeim találtak egy velejéig gátlástalan ügyvédet, bizonyos Cicerót – micsoda név, Iupiterre! –, aki jó szónok (ezt el kell ismernem), de pénzért bármilyen ügyet elvállal, és bármilyen hazugságra képes, csak hogy lejárassa mégoly ártatlan ellenfelét! Nos, ezt az embert vásárolták meg szicíliai és római ellenségeim, s ő most perbe fogott. Holnap lesz az első tárgyalási nap, fel kell készülnöm! Ti olvashatjátok elsőként, hogyan fogom tényekkel bizonyítani, mi mindent tettem Szicíliáért, a Római Birodalomért!

 

Egyszerűen fel vagyok háborodva, ezt a papírt azért írom, hogy ezt kiadjam magamból.... Nem mintha úgy gondolnám, hogy sokan fogják olvasni, legfeljebb a rabszolgáim, mert ha ezt a lapot valaki olvasni fogja, akkor az a stultus Cicero ezeket a szavakat is kiforgatja majd....

Breznay Richárd „Blog az antik Rómában" – Hyperión 2017



Amantius vagyok, a Colosseum állatgondozója. Nem mondhatnám, hogy átlagos életem van. Egy labirintusban élni a föld alatt nem éppen egy álom, viszont olyan titkokat ismerek, amelyeknek csak kevés ember van a birtokában. Hogy milyen titkok rejtőznek az épület falai között? Nektek elárulom, de csak nektek!

 

Szeptember 15.

Újabb véres napot tudhatok magam mögött. Csak akkorra tarthattunk egy kis szünetet, amikor a Forum Romanumon beverték a szöget Jupiter templomának falába. A venation elesett a kedvenc oroszlánom, pedig az egyik barátommal, Quintussal fogadtam rá, hogy az egész Ludi Romanit túléli az állat. Remélem, Quintus nem ismerte fel az oroszlánt…

2017 január 27-én zajlott a Pécsi Hyperión Országos Tanulmányi Verseny a görög-római kultúráról országos döntője.

A Blog az antik Rómában" kategóriában a diákoknak egy-egy „ókori blogger” személyiségébe bújva kellett posztot írni.

A döntő versenyfeladatai itt érhetők el.

A blogversenyben azonos pontszámok alapján megosztott első díjat nyert:

Agyunk titkai – a Pszichológia Napja Budapesten

 

Az emberi agy és annak pszichológiai vonatkozásai volt a témája az idei Pszichológia Napja budapesti rendezvényének. A gazdag és sokrétű tematika a látás, a gondolkodás, a tehetségesség kérdéseibe nyújtott bepillantást. A gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés összefüggéseinek mikéntjére is keresték a választ, valamint arra, hogyan állíthatjuk ezeket az összefüggéseket a pszichológia szolgálatába. Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a már hagyományossá vált Pszichológia Napját, amelynek budapesti helyszíne a korábbiak évektől eltérően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézete lett.

Hjaj, rossz irányba folyik a Duna!” – Újvidéken konferenciáztak a magyarországi doktoranduszok

Másodszor került megrendezésre a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének konferenciája, a Nyom-Követés műhely-konferencia Újvidéken (Novi Sad, Szerbia), idén a Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztályának társszervezésében. A rendkívül jó hírű konferencia minden várakozásunkat felülmúlta: hangulata, tudományos potenciálja egyedülállónak bizonyult tapasztalataink között.

A magyarországi doktori hallgatók szinte minden jelentős egyetemet képviseltek 2016. november 20-án Szerbiában. Képviselte magát a Pécsi Tudományegyetem, amelynek már delegált hallgatóit tekintve is nemzetközi volt a csapata, hiszen érkezett Koreából, Kenyából és Indiából Magyarországon Ph.D. képzést végző kolléga Pécsről Újvidékre. Megjelentek a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a University of Jyväskylä irodalomtudományi doktori képzést végző hallgatói, és természetesen a rendezvénynek otthont adó Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének doktoranduszai is. A vajdasági kollégák mindennel előkészültek, hogy a magyarországi doktoranduszok kellemesen érezzék magukat újvidéki tartózkodásuk alatt. A vasútállomáson (Železnička stanica) Toldi Éva professzor asszony fogadott minket, tőle kaptuk meg apartmanjaink kulcsait.

Már régen az! – írta Péterfy-Novák Éva, a közös szelfink alá kommentelő barátnőm megjegyzésére, hogy Editkém, lassan már te is író leszel. – Első szint.

Hogy ezt el ne felejtsem, magamra is tetováltatom. Így, ha az örökkévalóságnak nem is, de rajtam biztosan fennmarad egy darabig, hogy tudjam, én már régen író vagyok. Mint valami csodaszer, talán megjavítja a szövegeimet.

Mert mindenki író, és mindenki tud alkotni is. Csak ezt útközben kiöli belőlünk a tudatosság, tanulás, az iskolák, vagy mi magunk pusztítjuk ki magunkból a belülről jövő ösztönös művészetet. Mindenki művész és képes is befogadni, meg elfogadni, helyén kezelni, és értelmezni, megfigyelni. A hazugságot levesszük, szebben szólva a kognitív disszonanciát érzékeljük, mindenben, így a művészetben és a hétköznapi életben is.

Anyaszült...e/s/ztelenül halunk meg.

Nincsen benne ráció, bár szertartások kísérik, miként gondolkodásunkat a világról: reggeli kávé, cigaretta, séta vagy elmenős feladatok, vagy vissza a sodrunkba, amiből az imént hoztak ki; pedig vittek és el, mert a sodrunkban vagyunk leginkább itt és meg.

Valójában az ENDről és a legföljebbről akartam gondolkodni, de aztán beleszólt a nagyorrú, ősz loboncú, aki emlékbe szökkent hirtelen, vagy csak inkább átcsúszott vagy átlényeg/telen/ült. Mert a lényeget itt hagyta. Sapere aude. Horatius és Kant és Esterházy – és lényegtelen, melyiküké a copy right. All right?! Mert nyelvi játék minden. Átlelkesített szó /co: J.Ch./ másfele lélegzés, belülről kifelé lelkezés nyelvi segítséggel; amögött pedig már ott az egész ember a maga hitelével és szabadságával, az életrákkal vívott konszonanciájával.

2016. június 13-án tartották Horváth Réka Égi múzsa: Isten-élmény és Isten-hiány az irodalomban című kötetének bemutatóját a budapesti Kossuth Klubban. Horváth Réka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskolájának végzős hallgatója. Jelen kötet alakjában jelent meg a Mária Rádió hullámhosszán két hetente szombaton, 16 óra 30 perckor hallható azonos című műsorának szerkesztett változata.

Ki szereti a jó bort? Mindenki szereti a jó bort! De hogyan legyünk egyszerre szakértők, borimádók, borravalók, s borsznobok egyszerre? Most simán bevágódhatsz a legmenőbb társaságba is, ha beiratkozol gyorstalpaló borkóstolgató tanfolyamunkra.

PSZICHO-ART, azaz Egészség és művészet címmel rendezte meg a Magyar Pszichológiai Társaság nyílt napját a pszichológia napján, 2016. február 27-én. A rendezvénynek az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara adott otthont.

Az apám 44-es születésű, abban a korban született, melyben a világ a legnagyobb tragédiáját és katasztrófáját élte át. A második világháborúról beszélek. Nem tudom, hogy miért kellett az apámnak ebben a korban születnie, mert a háborús trauma baja sem jár egyedül. De még mennyire nem!

Habár nem értem, miért volt ez olyan nagy tragédia az apám részéről is, hiszen akkor még csecsemő volt, mikor – 44-ben úgy látszott hogy győznek az angolok, az amerikaiak, és persze az oroszok. Anyám azt mondja hogy az sem jó, ha egy anya, – mármint az apám anyja – , egy ilyen korban, egy ilyen nyomorult és elgazemberesedett világban hozza világra gyermekét.

  • Nézd, végül is kurvának lenni nem más, mint egy egészségügyi szolgáltatás. Érzelemmentes, lehetőleg higiénikus szolgáltatás a kereslet- a fizetőképes kereslet- kielégítésére. S mint ilyen, szerintem egy sorba tartozik a kulináriákkal (a konyha örömei), a testkultúrával, (sport és testápolás), a szórakozástól a Vidám Parktól a fentebb stílig… stb. Szóval- személytelen. Ilyen értelemben egy kurvára féltékenynek lenni egyszerűen nonszensz. Csak nem leszek féltékeny egy haboskrémesre? Egy teniszpályára? Egy szellemvasútra? Az, ami a férjemet mellettem tartja, az egészen más. S azt is megmondhatom, hogy én például össze szoktam barátkozni a férjem barátnőivel. Jól kiértékeljük a hímet, kinevetjük, akkor aztán lógó orral hazaballag. Otthon? Igyekszem mindazt jobban csinálni, ami miatt azt a másikat választotta…

A Parnasszus téli lapszámbemutatójára szép számban gyűlt össze a közönség az Írószövetség nagytermében. A főszereplő Czigány György volt.

Az est kezdetén Turczi István, a Parnasszus folyóirat főszerkesztője köszöntötte a közönséget.

A műsor Pitti Katalin bevezetőjével kezdődött. Az énekesnő felhívta a figyelmet arra, hogy Czigány Györggyel évtizedek óta ismerik egymást, jó barátság fűzi őket egymáshoz, ezért is vállalta, hogy énekeljen a szerző irodalmi estjén. Pitti Katalin először egy Liszt művet énekelt el, majd még további két dallal örvendeztette meg a közönséget.

Keskeny Károly az egyetemen

(Pozsonyi Ádám felolvasóestje - 2015. december 3. ELTE)



A vártnál is nagyobb érdeklődés övezte Pozsonyi Ádám irodalmi felolvasóestjét az ELTE-n, melyet a Konzervatív Hallgatók Szövetsége szervezett. Az est folyamán a zömében egyetemista fiatalokból álló hallgatóság átfogó képet kaphatott a szatírában utazó, közismerten botrányos tollú szerző egész eddigi munkásságáról, emellett betekintést nyerhetett az írói munka kulisszatitkaiba is. A szerző olykor heves gesztikuláció kíséretében maga olvasta fel műveit.

Amíg az ember kisgyermek, csak annyit ért meg a Mindenszentek misztériumából meg a halottak napi kultuszból, hogy van az évnek egy különleges napja, amikor megteheti azt, amit egyébként megtiltanak neki: gyufát vehet a kezébe, „tüzeskedhet”, meggyújthatja a vékony gyertyaszálakat.

Én is szerettem nézni a karcsú lángok nyújtózását, még incselkedtem is a forró tűznyelvvel, miközben kézmelengetés ürügyén kipróbáltam, milyen közel dughatom ujjaim a parányi tűzvirághoz. Annyira elmélyedtem a feladatban, hogy keveset fogtam fel a felnőttek ünnepélyes komorságából. Amúgy is alig értettem csöndes beszélgetésüket, melyben számomra ismeretlen neveket emlegettek. Néha felidéződött egy-egy alak a megsárgult fényképekről, de valahogy nem lehetett összeegyeztetni a virágokkal borított halmocskát a nevetős szemű, szúrós bajuszú Pásztor nagyapa halvány emlékével.

„Pro bono publico!”

 

Beszámoló A közjó a kései rendiség diskurzusaiban, 17–19. század című műhelykonferenciáról



2015. szeptember 18-án délután nyolc előadó tartotta meg előadását a 18-19. századi közjónak és a közjó szolgálatának értelmezéséről az ELTE BTK B épületében. A megnyitóból megtudhattuk, hogy 1862-63-ban még kötőjellel írták a közjót és jellemzően az egyén vagy közösség hasznának előmozdítását célzó tényezőket értették alatta (azt, ami ehhez hozzájárulni képes). Értesülhettünk arról is, a közjóról még havonta megjelenő periodikumot is jelentetnek meg (Bonum Commune címmel), de tartalma távol áll az eredeti jelentéstől. Mindezek alapján érdekesnek ígérkezett erről egy konferencia keretében gondolkodni, vitázni, véleményeket cserélni. A konferencia szervezője Szijártó István (egyetemi docens, ELTE BTK) felvezetőjében nyomatékosította, hogy a közjó a kora újkori gondolkodás és a felvilágosult abszolutizmus központi kulcsfogalma.

A Nyugat Plusz őszi száma

 

Egy irodalomtörténeti jelentőségű lap, két különleges est és a Hangzó Nyugat második kiadványa

 

 

A közelmúltban elhunyt Czeizel Endre öt esztendőn keresztül publikált a jelenkori Nyugatban, az Újnyugat Irodalmi Kör tagja volt. A Pfaundler- és Kennedy díjas orvos-genetikus betegágyáról, halála előtt két héttel adta le a Nyugat Plusz őszi számának szánt utolsó esszéjét, amelyben Petőfi Sándor életét, családi genetikai vonalát elemezte a nevéhez fűződő négy faktoros talentummodell alapján. Elemzésében a szellemi teljesítményt négy képességfaktor, az általános értelmesség, a speciális szellemi képesség, a kreativitás és a motiváció mentén határozta meg.

Lírai portré Szatmári Juhos Lászlóról
egy kicsit más megvilágításban

A rólad bennem kialakult képből leginkább a háttér, a személyiség kialakulásának időszaka, a gyermekkor, a koraifjúság képsora hiányzik. Azt persze tudjuk, hogy Romániában, a magyarlakta Szatmárnémetiben születtél 1947-ben, hogy kézműves szülők gyermekeként kerültél Marosvásárhelyre, a Zene- és Képzőművészeti Gimnáziumba, meg azt, hogy fiatal felnőttként települtél át Magyarországra, ahol aztán a Képzőművészeti Főiskolán (ma Egyetemen) szobrász diplomát szereztél. Ennyit és alig többet. Van valami különös oka, hogy ritkán, és keveset szólsz erről az időszakról?

 

Creative Commons Licenc


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.