Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Boldogh Dezső: Saját költészetének klasszikusa – VasstiBibin

 

Vass Tibor több mint egy évtizede meghatározó szereplője irodalmunknak. Már a spanyolnáthás korszak előtt is akadtak tisztelői, utánzói, sokrétű tevékenysége kezdetektől fogva feltűnést keltett szakmai körökben; azóta pedig saját összművészeti birodalmat hozott létre: fesztiválokat, kiadót, számos kötetet és kiállításokat.

Legújabb kötetét, A Nagy Bibint néhány kellemesen nyugtalanító elektronikus festménye színesíti inkább illusztratív, mint a szövegvilágokhoz mindenáron kapcsolódni akaró szándékkal. Érdekes vízjelek is feltűnnek a könyvben: címek, szövegek, oldalszámok tükröződnek a lapokon, melyeket nyomdai hibának is vélhetnénk. De kiderül, erről szó sincs, a koncepció tervezett részei.

A borítófotó üres húsvágó- vagy halszeletelő-deszkáját egy hatalmas lánc és egy élethű döglégy ábrája díszíti. Mindez sugallhat pillanatnyiságot, újrakezdést, a szavak új hadrendbe állítását Vass Tibi módra, aki szeret játszani a fogalmaival, és mindennemű szó- és mondat-trancsírozásra hajlamos. A költő műveit nem ismerő olvasónak ez megoldhatatlan problémákat okozhat. Viszont az életmű ismerői, felvértezve a befogadást megkönnyítő rutinnal, ismét egy letehetetlen könyvet kapnak.

A Nagy Bibin cím a Tibi gyermekkori változata, az elé kerülő jelzővel azonban tréfás, komolykodó felhangot kap, szinte ál-biblikus mellékzöngét is. Mintha szakrálissá emelt emlékfüzéreket, hosszúverseket fogna egybe. A realisztikus helyszíneket szómágiáival felidéző lírai én egyszerre magyaráz és konstruál, lebont és új alakzatokat képez a maga teremtette nyelven, kifejezései sodrásában bízva. Az elidegenítő elemeket is felhasználó és asszociatív ötleteket villóztató szövegkezelési technika spontán hatást keltő, mégis kidolgozott, kerek szövegeket eredményez.

A költő gondosan ügyel egyedi beszédmódjára, és csak elvétve ír le köznapi sorokat. Amikor mégis ezt teszi, rövid időn belül hangalak-effektusok, allúziós képzetek alakítják tovább a mondanivalót, melyekben nincs kényszer, csak tiszta irodalom, a neoavantgárdon is túl. Felfejthetők, örömszerzők Bibinke tolmácsolásaiban az efféle utalások, sőt a szereplők és nevek időutazásai is, hisz Vass Tibor az Őrnádkői leletekben Csokonai stíljében szinte weöresi tettet hajt végre: saját képére formálja a költőelődöt. Ezek a „leletek” a kötet terjedelmileg is jelentős részét képezik az 1830-as évek és Vass Tibor beszédfordulatainak komikus elegyítésével:

Tökélletes barátom a falu másik végén,

továbbra sem bírom a globális nyelv újítást,

s mivel Braille ismét tapogatózott,

újdonat költeményeim kiüttetné több példányban a géppel...

Mesterdarabok ezek, archaizáló ál-irodalomtörténeti játékok, amelyekben feltűnik Brunszvik Teréz, akit kisdedóvója megalapításában Csokonai is pártfogol, de megjelenik többek között Kun Marcella, Puskin Borisz Godunovja és Bolyai János könyve, a Geometria, amelyet a levelek írója elhagyott egy italboltban. Őrnádkő a kötet többi részében visszaváltozik a mai Hernádkakká, és vele Miskolc és a környező települések is, ahol Bibinke az ifjúkorát töltötte. A többségükben önéletrajzi elemeket tartalmazó szövegfolyamok valahol Tandori Dezső Koppar Köldüse és A Mézga családban szereplő MZ/X monológjai között helyezkednek el, és már címük is sokatmondó: Bibinke – és a Renéfröccs, az amúri partilányok dala, Vorosiliov pulykaszárnya, a lottó öttusa (ötösét akartam mondani?)

A kötetben az életműhöz képest szokatlan módon haikukat is találhatunk: „A vers a lélek / attaséja. Ittas éj, / Külkép. Viselet.” (alcím: Kosztolányi Adyt issza a konzuli bálon /lovaglás/) Vass Tibor sohasem szűkölködött poétikai eszközökben, ezért időnként feladja a leckét az ínyenc olvasóknak is, „nyelvrambolásokat”, szó-operációkat végez, metonímiai kíméletlenséggel stilizál és körbeír, látható örömét leli költői élethivatásának beteljesítésében. Nem is érdemes besorolni művészetét sehová, hiszen köteteiben saját nyelvet teremtett, neoavantgárdra emlékeztető, kötöttségektől mentes, szubjektív novellisztikus lírát.

 

Gyászévek leteszteltek, nem járok tovább fektében.
Egy álltó helyemben áskálok, találomra halálraítélt,
jöttében-szín mentében, fekte-fehérben.
Két hattyú vonul, hát hol máshol, mint hát a mélyülő
égben, Hernádkak fölött nem szoktak ilyet.
Hát de szoktak, ő a múltkor hatot látott,
mondja és ámulja velem a hatós tyúkátvonulást.
Ez a szárnyhangjuk, kérdezek. Nem, a gégéből
préselődő levegő hangja.

                                                               (Bibinke és Téltovák a Radnótához)

 

Ez az erőteljes elkülönülés mégsem válik egyénieskedővé, hiszen annyira meghatározó eleme a Vass Tibi-féle megszólalásnak, hogy az lenne furcsa, ha nem csinálná. A dobókocka mindig tovább pörög, a költő „golyószórót ereszt a szófajokba”, a sorok gyújtózsinórja új értelmezéseket, agybajos remekléseket lobbant fel, majd vissza-visszatér valami történetszerűségbe, amelyek szövegeinek vázát alkotják. A rengeteg nyelvi játék és a nagyjainkat idéző „tiszteletlen” átírások mellett („Torkomban lüktet Kozeled”) találhatók komolyabb, komorabb hangú szövegrészletek is a könyvben. Példaként említhetjük a Bibinke és a virágkölteményt, ezt megrázó anyaversként is felfoghatjuk, a Mennyi semenni kötetdarabok folytatásaként.

A látszatra automatikus asszociáció-láncolatok mögött érzékeny építőelemek tartják az olykor dadaizmusig jutó fogalomburjánzást. Kevesebb tehetséggel a végeredmény akár erőltetett is lehetne, Vass azonban mesteri módon saját stílusának klasszikusává érett az elmúlt évtized köteteivel, és a Nagy Bibin nagyszerű és méltó folytatása ennek a sorozatnak.

 

Vass Tibor: A Nagy Bibin – SPN Könyvek, Hernádkak, 2014.

  
  

Megjelent: 2016-10-27 16:00:48

 

Boldogh Dezső (Budapest, 1967) költő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.