VideóA Ma7 csatorna videója Keresés a honlapon: |
Marczinka Csaba: Szabó Lőrinc „kapcsolati térképe” írásai és dokumentumok alapján – különös tekintettel késői szerelmi kapcsolatára
Szabó Lőrinc „kapcsolati térképe” írásai és dokumentumok alapján – különös tekintettel késői szerelmi kapcsolatára
Bevezetés: Szabó Lőrinc (1900-1957) élete és pályája és Kozmutza Flóra (1905-1995) ifjúsága. A tanulmány Szabó Lőrinc életének, életművének és kapcsolatrendszerének hatalmas tematikájából elsősorban késői – Illyés Gyuláné Kozmutza Flórához fűződő – szerelmi viszonyára igyekszik koncentrálni. A Péter László irodalomtörténész által nemrégiben alapos cikkben „leleplezett” kapcsolatot igyekszik elhelyezni Szabó Lőrinc lírájában és pályáján, illetve kapcsolatrendszerében. Ugyanakkor megkísérli Kozmutza Flóra mozgatórugóit és érzelmi motívumait is megtalálni. S azt a kérdést is igyekszik legalább felvetni, hogy a két megcsalt fél (Mikes Klára, illetve Illyés Gyula) valóban olyan gyanútlan volt-e, mint Péter cikkében véli? Fontosnak tűnik e kérdések vizsgálatához az előzményeket (különösen Lőrinc és Flóra ifjúkorát s korábbi szerelmeit) legalább felvillantani. Enélkül nehezen érthetők meg e kései szenvedély mozgatórugói. Bizonyosnak tűnik, hogy mind Kozmutza Flóra, mind pedig Szabó Lőrinc esetében fontos motívum volt családjuk kezdődő lecsúszása és a lassú elszegényedésből való kiemelkedés vágya. Szabó Lőrinc kezdeti műszaki érdeklődés után fordult a bölcsészet és az irodalom felé, míg Flóra kezdeti filozófiai és irodalmi ambíciók után fordult (Mérei Ferenc, Szondi Lipót és Ferenczy Sándor hatására) a pszichoanalízis és a gyógypedagógia felé. Mielőtt egymással találkoztak, már több szerelmi kapcsolaton túl voltak. Ráadásul épp mindketten egy – kiürülni kezdő – házasságban éltek, mással... Szabó Lőrinc házassági kapcsolatát ekkor már inkább a közös gyerekek és Mikes Klára áldozatvállalása őrizte meg. Illyés és Kozmutza Flóra kapcsolata pedig már kezdettől hordozott magában egyfajta kompromisszumos jelleget. Hisz Flóra eredetileg – a József Attila-kapcsolat felbomlása után – azt tervezte, hogy elhagyja az országot és Brazíliába megy missziós munkára. Több mint egy évtized után – közös gyermekük születése ellenére – Flóra és Illyés kapcsolata kiürült, válságba jutott. Ebben a helyzetben találtak egymásra. S itt kéne szólni majd a megcsalás és a megcsaltak „gyanútlansága” ügyében az egész helyzetről. Már csak azért is, mert a megcsalt „feleknek” is lehettek lezáratlan vagy párhuzamos kapcsolataik... Például Illyés Gyula is bizonyíthatóan valamilyen szinten kapcsolatban maradt betegeskedő hajdani első feleségével, Juvancz Irmával, válásuk után is (nem egyértelmű, hogy mennyire maradtak közeli kapcsolatban).
A „hármasságok” (néha tulajdonképpen „négyességek”) Szabó Lőrinc kapcsolataiban. Szabó Lőrinc életét és pályáját végigkísérték a kapcsolati „háromszögek”: Babits-Szabó Lőrinc-Tanner Ilona, Mikes Klára-Szabó Lőrinc-Korzáti Erzsébet és Szabó Lőrinc-Kozmutza Flóra-Illyés Gyula. Az utóbbi két kapcsolatrendszer valójában – Vékes Endrét, Erzsi férjét és a kései szerelme idején is mellette maradó Mikes Klárát is beleszámítva – „négyszög” volt ténylegesen. Mindhárom esetben igen bonyolult (még versei és egyéb írásai alapján is nehezen feltérképezhető) kapcsolati hálózatról beszélhetünk. E viszonyrendszereken belül általában Szabó Lőrinc dominált, ő volt a középpontban. Bár a kései viszonyrendszer esetében (Szabó-Kozmutza-Illyés és mellettük Mikes Klára), a korábbi domináns szerep (részben Szabó Lőrinc súlyosbodó betegsége következtében) megkérdőjeleződik. S talán azért is, mert Flóra érettebb s tapasztaltabb, mint a korábbi barátnők. Ráadásul társadalmi pozícióját tekintve (vezető állású pszichológus és gyógypedagógus) sem áll lejjebb Szabó Lőrincnél, sőt ekkor már inkább följebb van... A korábbi hármas vagy négyes kapcsolati körökben általában szexuális vagy szexuális-testi és anyagi értelemben is Szabó Lőrinc dominált. A korai Szabó-Babits-Tanner Ilonka hármas „felállásban” inkább szexuális-testi és pozicionális (kapcsolaton belüli pozíciós) fölénye hangsúlyozódott. Persze a szenvedély feltámadásában Szabó Lőrinc közismert kalandozó hajlamainak és szenvedélyes keresésének fontos szerepe mellett, Flóra énjének kettőssége is nagy szerepet játszott. A karitatív munkát hivatásának érző, biztonságra törekvő „szent kislány” (démétéri típus) mellett szunnyadt benne egy „huncut vadászlány” (artemiszi típus), aki a férfiakon próbálgatta erejét... Mindketten talán valami „elveszett szerelmet” kerestek a kapcsolatban. A késői szenvedély és a többszörös bujkálás kényszere valószínűleg csak még szenvedélyesebbé tette a kapcsolatukat... Ráadásul Szabó Lőrinc kései lírájában is új színt jelentett a titkos szerető (neve duplán is tiltás alá esett) „rejtjeles” megörökítése. Flóra nevét már Illyés is tabunak érezte, József Attila miatt. De Szabó Lőrinc esetében a tiltás megduplázódott, a helyzetből következően. Így a korábbi „tárgyias személyesség” is újraértelmeződött. Valószínűleg nem csupán a Flóra-viszonyból adódóan. Talán egy új szintézis kiindulópontjává is válhatott volna életművében a Flóra-élmény, ha tovább él... Bár nem tudhatjuk azt sem, hogy ez esetben biztosan folytatódott volna-e kapcsolata Kozmutza Flórával. Hisz Szabó Lőrinc súlyosbodó betegségein túl, mindkettejük más irányú elkötelezettsége is problémát jelentett. Akkor is, ha lehetséges (főleg az Illyés-Kozmutza kapcsolat esetében), hogy a másik házasfél nem tudott a titkos viszonyról... Úgy látszik, Szabó Lőrinc kapcsolataiban a „hármas felállások” (vagy a 3+1 szisztémák) rendszeresen visszatértek, s tartós struktúrává váltak. Akkor is, ha a bennük résztvevő személyek gyakran változtak. Az is igaz persze, hogy ő gyakran „ránőtt” a „triókban” vagy „kvartettekben” a többiekre. Még az épp legjobban szeretett kapcsolati partnerre is... A Flórával való titkos viszony e téren is fordulatot hozott. Itt Szabó Lőrinc kezdettől fogva – talán Flóra érettebb kora, tapasztaltsága, műveltsége és társadalmi pozíciója okán is – egyáltalán nem volt fölényben, sőt – úgy tűnik – a kapcsolat több szakaszában is inkább Kozmutza Flóra dominált. A kapcsolat ebből a szempontból is újdonság Szabó Lőrinc életében... De nemcsak életét alakítja át sok szempontból, hanem szerelmi líráját is. Áttételesebbek lettek az utalások, a személyesség – még tárgyiasított formában is – háttérbeszorult. Azon túlmenően, hogy Flóra nevét (József Attila kései lírája után) még Illyés is ritkán merte említeni verseiben.
A hármas (háromszöges) kapcsolatok ismétlődésének okai, motívumai és irodalmi vetülete Úgy tűnik, Szabó Lőrinc (és néha Kozmutza Flóra is) jobban érezte magát a „háromszöges” kapcsolati formációkban. Az is hasonló vonás, hogy (főleg Lőrinc) e különös „triumvirátusokban” mindketten próbálták a vezető helyet (legalábbis a viszonylagos vezető pozíciót) maguknak biztosítani. A kapcsolatuk szenvedélyessé válásában valószínűleg – a bujkálás romantikáján túl – ez a pozicionális „párbaj” is nagy szerepet játszott. Ezt persze nehéz bizonyítani, így egyelőre csupán feltételezés. Fontos kutatói feladat, hogy e sajátos viszony konnotációi hol s hogyan jelennek meg Szabó Lőrinc kései szerelmi lírájában? Persze, egyelőre az is kérdés, hány vers és mely versek tulajdoníthatók a Kozmutza Flóra-kapcsolat hatásának? Persze Illyés Gyula és Mikes Klára – a „naiv megcsalatottak” – szerepe (és esetleges egyéb, privát kapcsolatai) legalább ennyire rejtélyesek... Mikes Kláráról (több közvetett információ alapján) valószínűnek tűnik, hogy tudott vagy legalábbis gyanított valamit. Illyés Gyuláról e tekintetben bizonytalanok az információk. Az bizonyosnak tűnik, hogy házasságuk Flórával (Kozmutza Flóra titkos viszonyától részben függetlenül) átmenetileg válságba került. Talán ő is egy külső kapcsolatban keresett ideiglenesen „megoldást”... Mindenesetre Illyés és Flóra együtt maradt, nem váltak el, sőt valószínűleg – Szabó Lőrinc halála után valamikor – a házasságukat fenyegető ellentétek is elsimultak. Az persze kérdés, hogy a dolgok ilyetén alakulásában volt-e szerepe Szabó Lőrinc súlyos betegségének, majd korai halálának? De ez a problematika már nem jelen tanulmány témája.
Flóra és Lóci: két „vadász” szembekerül? Flóra és Szabó Lőrinc viszonya – úgy tűnik – mindkettőjük számára tartogatott újdonságokat, korábbi kapcsolataikhoz képest. Főleg a költő számára lehetett meglepő sok minden... Flóra ugyanis kezdettől (valószínűleg viszonyuk során szinte mindvégig) igyekezett elkerülni az alárendelődést (ami Szabó Lőrinc korábbi kapcsolatai során igen gyakori volt). Sőt: gyakran – főleg Lőrinc betegségének súlyosbodása után – ő került fölénybe. Ez az újdonság a költőt először fölkavarta, aztán lebilincselte... Úgy tűnik, egy idő után már erősen kötődött Flórához. Bár az is igaz, hogy Flóra fölénybe kerülése nem teljesen volt független Szabó Lőrinc egészségi állapotának leromlásától. Annak ellenére, hogy a költő kezdettől hátrányosabb pozícióból indult, mint korábbi viszonyai esetében. Az új szerető – a korábbi hölgyekhez képest – érettebb, magasabb társadalmi státuszú, önálló hivatással (pszichológus, gyógypedagógus és tanár) rendelkező nő volt. Nem szorult rá (legalábbis anyagi-pozicionális értelemben) Szabó Lőrinc pártfogására. Ez és Flóra kapcsolati tapasztaltsága (költő-író férj és korábbi költőszerelmek) szerintem jelentősen befolyásolta kapcsolatuk alakulását. Már csupán azért is, mert Flóra – Lőrinchez hasonlóan – „nagy vadász” volt, a maga női módján... A viszonyuk így bizonyos értelemben „párharc” (is) volt a „két vadász” között. Ez pedig Szabó Lőrinc számára különleges újdonság volt. Talán a párharc és a rejtőzködés különös romantikája tette tartóssá viszonyukat... A titkolt, de 1953-tól mindinkább folyamatossá váló kapcsolat – a kedvezőtlen külső körülmények, s az öregedés és a betegségek ellenére – Szabó Lőrinc haláláig fennmaradt. Ez az új titkolt viszony s annak új konnotációi valószínűleg erősen hatottak Szabó Lőrinc késői lírájára. A kapcsolat rejtettsége, részleges tabusítása is hozzájárult a korábban rá jellemző „sajátos személyesség” háttérbeszorulásához költészetében az utolsó években. E teória bizonyítása azonban még újabb kutatásokat igényel. Mennyire a körülmények (a tabusítási kényszer) és mennyire az alkotói magatartás változása a kései líra eltérő hangvétele? Ennek eldöntése még a jövő kutatóira vár. Az összefüggés azonban letagadhatatlan. Még további összehasonlító kutatásokra lenne szükség e kérdés tisztázásához.
Mennyire változtat kapcsolatuk ténye Szabó Lőrinc és Kozmutza Flóra megítélésén? S a végén cikkünknek érkezünk el a legfontosabb kérdéshez: mennyire változtat szerelmi viszonyuk ténye Szabó Lőrinc és Flóra megítélésén? Számít-e ez művészi, illetve tudományos s oktatói megítélésüknél? Sajnos, Péter László irodalomtörténész – egészében tényfeltáró és alapos – cikke a 2000 című folyóirat 2014 nyári duplaszámában épp e pontnál, a feltárt tények értékelésénél siklik félre... Szinte kizárólag Kozmutza Flórát hibáztatja a titkolt szerelmi kapcsolatért. Ez két okból is problematikus: egyrészt Szabó Lőrinc sem volt a házastársi hűség mintaképe (sőt még kevésbé volt az, mint Flóra). Másrészt: nem tudjuk, hogy a két „vesztes” fél, Mikes Klára és Illyés Gyula, tudtak-e a kapcsolatról, s ha tudták, mennyire voltak informálva. Bizonyos információkból (és részben korábbi irodalomtörténeti kutatásokból) úgy tűnik, hogy Mikes Klára valószínűleg e viszony esetében is nagyjából tisztában volt a tényekkel, ha nem is kezdettől fogva. Illyés Gyulával kapcsolatosan bizonytalanok az információk... A lényeg azonban inkább az, hogy minősíthetjük-e Szabó Lőrincet vagy Kozmutza Flórát e titkolt viszony alapján? Von-e le ez emberi vagy művészi – illetve Flóra esetében tudományos és pedagógiai – teljesítményükből? Én úgy gondolom, hogy mindkét esetben tagadó a válasz. Sőt, talán a titkolt kapcsolatnak annyiban némi pozitív hozadéka is volt, hogy erőt s invenciót adott hivatásukhoz és segített elviselni (vagy átvészelni) házassági kapcsolatuk válságát. Talán e szempontok is figyelembe vehetők viszonyuk megítélésénél. S Flóra is talán – bizonyos szempontból – részben József Attilát (és a vele megszakadt szerelmet) „vállalta fel” e kései kapcsolatban... Azaz: a biztonságot adó „medveember” (Illyés) után – megváltozott formában és körülmények között – újra a „nagy gyermek” típusa került előtérbe (József Attila és Szabó Lőrinc) érzelmi-szexuális világában. Talán így fejeződött ki Flórában az érzelmi kettősség... Bár ezek a gondolatok – ahogy a viszony feltételezett hatása is Szabó Lőrinc késői lírájára – egyelőre csupán teóriák, bizonyításuk további kutatásokat igényel. Mindenesetre a Szabó Lőrinc-Kozmutza Flóra viszony tényének nyilvánosságra kerülése új szempontú vizsgálatokat tesz szükségessé Szabó Lőrinc késői líráját illetően is. Főleg az 1953-as versek közül több – és különösen a késői szonettek közül néhány (például Vonaton című szonett, 1953. szeptember) – bizonyosan Flórához köthető, ő inspirálta megírásukat…
Megjelent: 2015-06-30 16:00:00
|
